Győry Tibor dr.: Morbus hungaricus (Budapest, 1900)
Általános rész
MORBUS HUNGARICUS 17 A levegő rontásához azonban egyéb tényezők is hozzájárultak, melyek felsorolásával már a tábori élet ártalmainak körét érintjük. A sok eltakarítatlan szenny és ürülék a táborok légkörét nagyban megrontotta; a hullák és dögök elásatlanul feküdtek,1 a temetkezés körül sem fejtettek ki elég- gondot, mert a hullákat, ha el is ásták, de nem elég mélyen földelték el. Erre mutat pl. Coberus ama feljegyzése, hogy 1598-ban Esztergomban a temetőt, mely friss hullákkal lett benépesítve, nemsokára a férgek iszonyú raja lepte el.1 2 1687-ben Georgi panaszkodik, hogy a halottakat nem temetik el kellő mélyen.3 Nem csoda, hogy a férgeken kívül még egyébb rovarok is megjelentek a táborok körül, alkalmatlankodva, pihenésükben és álmukban zavarva, sőt a kétségbeesésbe hajtva a katonákat. Coberus — kinek szeme épen az apró részletek pontos megfigyelésére irányult — több oldalon keresztül foglalkozik ezen apró állatok kellemetlenkedéseivel. Többek közt a tetvek — Írja egy helyütt — annyira elszaporodtak, hogy folytonos ingváltoztatással sem lehetett ellenük védekezni;4 ezeken kívül a legyek és szúnyogok (culices, Groltz’schen vocati) csípték örökösen, nyugtot sem hagyva, a katonákat. A tábori élet kézenfekvő többi károsságait csupán említve jegyezzük fel; hiszen általánosan ismeretesek minden háborúból, melyet az emberek egymás ellen folytattak. Ide sorolandók : a rendetlen étkezés és alvás, a sokáig tartó virrasztások, a sokszoros nélkülözések, a rendkívüli lelki indulatok, minők a honvágy és félelem, az időjárás viszontagságai, s mint kiválóan alkalmas tenyésztője a betegségeknek s főleg a járványoknak: az emberek torlódása. Mindezen körülmények csakis súlyosabban érhetik a hadviselő népet, ha a háború oly viszonyok közt viseltetik, mint a melyek közt a török ellen vonuló hadsereg 1542-ben áll. A pénzhiány oly nagy volt, hogy a csapatok fizetésére gon1 Parsch. 9. 2 Cob. III. 26. 3 Georgi 14. < Cob. I. 49. 2
