Győry Tibor dr.: Morbus hungaricus (Budapest, 1900)

Eddigi vélemények a morbus hungaricus felől

MORBUS HUNGARICUS

131

ségek egy összetartozó családját képezik. Hasonlókép mint átmeneti alak említendő az úgynevezett Tsömör is, egy ende- micus betegség, mely főleg a magyarokat, ritkábban a németeket és szlávokat, támadja meg.

A morbus hungaricus képét szükségtelennek tartja Jor- danuson túl kiegészíteni, mert hisz mint minden typhus, úgy ez is folyton más és más véletlen tünetekkel járt. Leggyakrabban tévesztették össze a typhus petechialissal, ami ellen azonban a szerzők jobbjai, jelesül Sennert, határozottan kikeltek. Sajnálja, hogy a bonczolatok oly tökéletlenül végeztettek, hogy a bélcsatorna állapotáról tájékozást nem lehet nyerni és ez által ama rokonság okát, melyben a morbus hungaricus a typhus abdominalissal állott, nem lehet megállapítani; de nem tartja hihetőnek, hogy bélfekélyek jelen lettek volna, mert hasmenések nem állottak kezdettől fogva fenn s a kritikus diarrhoeá- nak mások a viszonyai mint a hasi hagymáztól függőnek.

Wunderlich1 röviden végez a morbus hungaricussal. Kétséges természetűnek mondja a bajt, melyről a szerzők csak meseszerű leírásokat adtak; még legjobb leirója, Jordanus, sem enged kellő betekintést a betegségbe.

Haeser1 2 külön fejezetet szentel a „magyar betegségnek“. Legelső nyomát 1542-ben találja, amely esztendőben Joachim őrgróf csapatját 30,000 emberrel megtizedelte. Wintzenberger krónikás „pestartige Bräune“ néven nevezi.3 Az általános figyelmet 1566-ban költötte fel maga iránt a baj, mert „hazája“ határain túl is elharapódzott. Ezután Jordanus leírását tükrözted röviden vissza, a ki szerint a betegség tünetei azonosak voltak a petechialis typhuséval. 1597-ben újra kitört a „magyar betegség“, a miről Cober irta meg értesítéseit. Nyolczvan évvel később Esslinger nevű német orvos emlékezik meg róla.

1 Geschichte der Medicin. Stuttgart, 1859. S. 79.

2 Lehrb. der Gesch. d. Med. u. d. epidera. Krankheiten. Dritte Bearbeitung. Jena, 1882. (III. Bd. S. 376.)

3 Minthogy Haeser idézőjelek közt citál, szükséges, hogy Wintzen- berger kifejezésének citátumát az eredeti szöveg szerint kijavítsuk: „Uber dis ist eine grewliche Kranckheit vnd Pestilentzische Breun vnter das Kriegsvolck komén . . (Warhafftige Geschichte und gedenck- vvürdiger Haendel . . . Dressden, 1583. S. 81.)

9*