Győry Tibor dr.: Morbus hungaricus (Budapest, 1900)
Eddigi vélemények a morbus hungaricus felől
132 GYORY TIBOR 1717-ben Eugen herczeg osztrákjait pusztította. 1788-ban és 1789-ben a török elleni háborúban újra 30,000 embert elsöpört. Ezek után szószerinti fordításban a következőkép nyilatkozik : A tények elegendőek, hogy biztos Ítéletet nyerjünk a „magyar betegség“ felől. Azonossága a typhusos tábori lázakkal, melyek a legújabb időkig minden háborúskodás kísérői voltak, kétségen felül áll. De ehhez járul még, hogy Ruland és Esslinger egyenesen az olaszok „morbus lenticularis“-ával mondják egyenlőnek. Csakis abban áll talán külömbözőségük, hogy a Duna-lapályok endemicus malarialázai lényeges befolyást gyakoroltak hasonló járványokra. Ezek az idegenekre nézve minden időben végzetesek voltak ; s kiváltképen miattuk neveztetett el Magyarország a „németek sírjának“. Ugyanazok a lázak azok, melyek még erősebb kifejlődésre Moldvában és Bulgáriában jutnák, a melyeknek malariás természete iránt semmi kétség fenn nem állhat. Ha a malaria befolyásával a táborok szörnyetege párosul, úgy e lázak a rosszindulatúság legmagasabb fokát érik el, és pestises járványok kiinduló pontjává lesznek.1 Végül figyelmeztet a betegségnek téves összetévesztésére a „Tsömör“-rel, a mire már Sprengel is rámutatott és a mit Jacobovics is megczáfolt. Schnurrer1 2 szintén Jordanus leírására támaszkodik. Majd azon folytatja, hogy a betegség, kifele terjedtében Németországnak nemzeti betegségévé lett, hasonlóan, mint a sudor anglicanus és a febris petechialis Anglia és Olaszországé. Magyarországban a jövevények sorsát képezte; de idővel lefolyása chronikusabb és ezáltal veszélyessége csekélyebb lett, végül egy languorrá változott át, mely főleg a katonákat fogta el minden excessus után, mely azonban erős hánytatok és a magyar terület elhagyása által megszüntethető volt. Sőt úgy látszik, hogy ezen járvány később egy „Pocolwar“ nevű endemicus betegséggé alakult át, mint annak maradványa. 1 Haeser ezen nézetéhez Lauschmann Gyula is csatlakozik „Adatok a magy. orsz. járványok történetéhez stb" (Sz.-Fejérvár, 1898.) ez. munkájában. (22. 1.) 2 Chronik der Seuchen. Tübingen, 1825. (II. Th. S. 112.)
