Győry Tibor dr.: Morbus hungaricus (Budapest, 1900)

Nem orvosok részére kiadott iratok

MORBUS HUNGARICUS

119

ártalmas tartalmú levegő is (ezért főleg a tavaszi s őszi) előidéznek ; továbbá az ijedtség, az utálat, a vérnek felforrása mérgelődés folytán, a verejtékmirigyek nyílásainak elzáródása, a betegek ragályos szaga és párolgása — mind okai lehetnek a bajnak,

*

% *

Körülbelül ugyanazokat a miket Leichner ugyancsak Erfurtban, 1663 után, tehát ugyanazon járvány tartama alatt, Graben János András is elmondja „Gar kurtz jedoch noth- wendige Erinner und Anweisung etc.u-jában. Munkáját azalatt irta, mialatt 80 beteget kezelt, kik morbus hungaricusban feküdtek.

E helyütt legyen megjegyezve, hogy Erfurtnak van a legnagyobb morbus hungaricus irodalma. Nemcsak hogy két népies közlése csaknem egy időben jelent meg, hanem a szakszerű közlések száma folytán is. Vájjon ebből a betegség e helyen tett pusztításainak nagy arányaira is szabad-e egyenesen következtetést vonnunk? Biztos számokban való kifejezésére — sajnos — mint egyebütt, úgy itt sem akadhatunk.

*

* *

Az 1684-ben kiadott „Kurtzer Unterricht .... bayerischer Medicorum“ etc. a gyógyításon kívül nem terjeszkedik ki egyébre s leginkább csak járvány időjelző értéke van.