Győry Tibor dr.: Morbus hungaricus (Budapest, 1900)
A morbus hungaricusról iró szerzők és azok munkái
MORBUS HUNGAR1CUS 113 ségek oka nem a melegség, hát a hideg az ; ha nem az éhínség, úgy a bőség; s ha nem a víz, úgy a bort okolják.1 * * # Röviden, lényegében óhajtottam ismertetni Fuker hazafias, talpraesett védekezését. Oly világosan s oly közvetlenséggel irta meg azt, hogy nincs mit hozzátennünk. El akartam kerülni, hogy sok felesleges, illetve nem ide tartozó részeket közöljek Fuker könyvéből, de nem mulaszthatom el egy pár sorát kiragadni. Az 57-ik lapon mondja a következő nagy- jelentőségű mondatot: „Nem szabad egyedül a contagiumnak betudni a rokasztó, rosszindulatú lázak1 2 létrehozását, hanem e mellett az egyéni szervezetek hajlamossága is szükséges“.3 Gondoljuk meg, hogy e tételt több mint 120 éve állította fel! Mutatis mutandis — a modern bakteriológia sark- igazságát tartalmazza. * 1781-ben az „ Ungrisches Magazin“ hasábjain Rasznyai Huszty Zakariás Theophil, Pozsony város főorvosa, szólott a febris hungarica kérdéséhez. Huszty tisztán látó és alaposan képzett orvos volt s a mit e tárgyról irt, érdemes, hogy egy részében szószerinti fordításban olvastassák.4 * * * * „Igen csodálkozom — úgymond —- hogy ezen betegség- első megnyilatkozása miatt annyit lármáznak Magyarországról, mivel Fracastorius közlése szerint a foltos láz (Fleckfieber), mely hisz nagyon közeli rokonságban áll a magyar lázzal, már 1528-ban először Olaszországban jelentkezett ...............Igen g yakran új betegségeket véltek keletkezni látni, valahányszor egy pár még nem észlelt tünet szegődött a lázak e fajához. 1 34 ff. 2 Vagyis a mit ma úgy mondanánk: a „fertőző betegségek11. 3 „Indicium est: febres putridas malignas non unica universal) contagio deberi, séd ex corporum individuorum dispositione nasci posse“ (57). * 433 if. 8 • .
