Győry Tibor dr.: Morbus hungaricus (Budapest, 1900)
A morbus hungaricusról iró szerzők és azok munkái
MORBUS HUNGARICUS 103 marad a krisis s a betegség halállal végződik vagy más betegségbe megy át.1 A morbus hungaricus legelőször a cholericus és sanguinicus embereket támadja meg; ezért kíméli az öreg egyéneket; mert sanguinicus az ifjú-, cholericus a férfikor. A nők is kevésbbó vannak kitéve a bajnak.2 Prognosis. Halált jósló jelek: a facies hippocratica, a szemek megtörtsége, a folytonos deliriumok álmatlansággal, a görcsök, az epilepsia és az állgörcs, a gyomorbemenet és rekeszizom izgatottsága folytán előálló csuklás, a vérzéseknek a kritikus napok előtti jelentkezése, a túlságosan livid vagy feketéllő petechiák, a hideg verejték s a nagyfokú torokgyuladás. A betegséget meg nem enyhítő fül melletti tályogok leginkább fiatal egyéneken szoktak fellépni. A nehézhallás igen csalékony jel s nem szabad benne bízni ; mert a hallóideg bántalmazottsága folytán is előállhat, a mi rósz dolog.3 * Kreysel legértékesebb észlelete az, hogy a hasmenések jelentkezése főleg a táborokban fellépett morbus hungaricus- ban észlelhetők, míg egyébkor székszorulással is járhat. Ezen helyes észlelet világot vet a bajnak súlyosabb alakjára, mint a hogy az a minden tekintetben: a katonák önhibájából és ép úgy a nélkül is előidézett rendetlenebb életmód természetes folyománya. Helyesen emeli ki továbbá azt a morbiditás és mor- talitasbeli különbséget, melylyel a betegség a bennlakókkal és az idegenekkel szemben viselkedett. * * Benkótzi István (hontmegyei) 1759-ben Erlangenben irt a magyar lázról. Dissertatioja czime: „De febre Hungarica seu castrensi“. Szerinte ez egy „febris catarrhalis maligna 1 34: — a 17. 3 „Auditus difficilis .... fallax verő signiim est, neque nimis ei fidendum : si enim obstructio nervi acustici fiat, etiam deficit auditus, quod maliim1-. (35).
