Horay Gusztáv dr.: A szemészet kiskátéja (kérdések és feleletek) (Budapest)
A szembetegségek általános kórtana - Mozgási zavarok (szemizmok, szemidegek, pupilla)
63 ólom, alkohol, stb. Vérzések, daganatok, embóliák, stb. Leggyakoribb oka a tabes dorsalis. Hogyan lokalizálom a bénulást? Orbitalis eredetű bénulásoknál a bénulás rendesen csoportos és egyéb orbitalis elváltozásokkal együtt jár. Agyalapi bénulásoknál a bénulás szintén csoportos, de a szemidegeken kívül más agyalapi idegek is bénultak. Idegmagvak betegségeinél a bénulás lehet egyes vagy csoportos. Magasabbrendű központok és pályák betegségeinél a bénulás mindig csoportos és conjugált. Bilateralis ophthalmoplegia interna botulismus, egyoldali rendszerint lues cerebri következménye. Milyen fajta szemidegbénulásokat ismerünkf 1. Egyes bénulás az, amikor csak egy ideg, ill. izom bénult, leggyakoribb egyes bénulás: a n. abducens bénulása. A n. oculomotorius ritkán okoz egyes bénulást (magbénulás). Ritkán bénul a n. trochlearis is2. Csoportos bénulások: a) teljes oculomotorius bénulás: törzsbénulás: ptosis, strabismus divergens pa- ralyt., tág pupilla, b) Ophthalmoplegia externa: az összes külső szemizmok bénultak (idegmagvak laesiója). c) Ophthalmoplegia interna, a m. ciliaris és a m. sphincter pupillae bénult (idegmag), d) Ophthalmoplegia totalis: a szem merev állásban, ptosis, tág, fénymerev pupillák (agyalapi megbetegedés). 3. Conjugált izombénulásról akkor szólunk, ha a két szem izmai külön-külön jól működnek és csak a két szem együttműködésében van a zavar: pl. elvész a con- vergentiaképesség, vagy a jobbra vagy balra nézés szűnik meg, ilyen beteg mindig egyirányba oldalra néz (deviatio conjugata, apoplexiás vérzés után). Mindig supranuclearis gócot jelent. Ha a ponsban van a zavar, akkor a deviatio facialis- vagy keresztezett végtagbénulással van combinálva.
