Horay Gusztáv dr.: A szemészet kiskátéja (kérdések és feleletek) (Budapest)

A szembetegségek általános kórtana - Mozgási zavarok (szemizmok, szemidegek, pupilla)

61

kényszeríthetjük, hogy a nemkancsal szembe időközön- kint 1%-os atropint cseppentünk. Tízéves kor után már alig van remény, hogy a concomitáló kancsalság meggyógyuljon, ilyenkor kosmetikai okokból szóba jöhetnek a műtéti eljárások: 10 foknál kisebb strabismusnál a kancsal izom tenotomiája, nagyobbfokú kanesolság- nál pedig az ellenkező oldali izom megrövidítése és előrevarrása (resectio et antepositio) jöhet szóba.

Milyen tünetei vannak a szemidegbénulásoknak?

1. A szem a bénult izom irányába nem mozog, vagy csak kisebb mértékben.

2. Kancsalság és pedig bénulásos kancsalság támad, amely a szemnek csak azon állásában válik nyilván valóvá, amerre való tekintésnél a bénult izomnak működnie kellene.

3. A másodlagos kancsalsági kitérés nagyobbfokú, mint az elsődleges és pedig azért, mert a két szem izmai mozgásukhoz egyforma beidegzést kapnak, a bénult izomnak azonban sokkal nagyobb beidegzésre van szüksége, hogy a fixált állásba jusson, ugyanakkor az egészséges szem hasonló működési izma ugyanannyi, tehát a szükségelt működéshez szintén nagyobbfokú beidegzést kap, tehát kitérése nagyobb lesz, mint a másiké.

4. Kettős látás: a fixált tárgy képe nem esik a két retina identikus pontjaira: a bénult szembe eső kép nem a macula luteára esik, hanem attól jobbra vagy balra. Mivel pedig a macula lutea mellé eső kép kifelé a térbe ellenkező irányba „projiciálódik“: a látott tárgyat a bénult szem a térben máshol látja, mint ahol tényleg van.

5. A kettős látás folytán hibás a tájékozódás és szédülés támad.

6. A kettős látás elkerülése céljából a beteg a fejét olyan irányba fordítja, hogy a bénult izomra ne legyen szüksége. Ha a beteg jobbra fordítja a fejét, akkor valamely jobbra mozgató izomban lehet a zavar, tehát vagy a jobb extemusnak vagy a bal internusnak. Ha a beteg a fejét a válla felé hajlítja, akkor olyan izom