Grósz Emil dr.: Előadások, beszédek, tanulmányok 1900-1925 (Budapest)
Beszédek - Schulek Vilmos emlékezete (1905. okt. 14-ikén tartott beszéd)
68 mindig hangsúlyozta, hogy a nyugateurópai kulturállamokkal való szellemi érintkezés elhaladásunk nélkülözhetetlen előfeltétele. Hosszas mérlegelés s megfontolás után végül megtalálta a formát, mely alkalmas volt arra, hogy a magyar tudományos munkásság termékeit a külföld elé vigye : megalapította az Ungarische Beiträge zur Augenheilkunde-t. 1894 december 24-én megjelent az első kötet 23 dolgozattal, melyek közül 21 az operativ téren mozgott. A dolgozatok egy része régi keletű volt, 15 év előtt jelent meg, tulajdonképpen nem is szemészek, hanem az «Orvosi Hetilap» olvasói, tehát főleg a gyakorló orvosok számára írattak. Ennek ellenére a kritika kedvezően fogadta. A Il-ik kötet 1899-ben hagyta el a sajtót s ez legnagyobb részt laboratóriumi dolgozatokat tartalmazott. A 1 Il-ik 1903-ban megjelent kötet már csak olyan munkálatokat vett fel, melyek általános érdeklődésre számíthattak. A svéd s orosz hasonló formájú publikációkra megnyugvással hivatkozhatott s most már a szerzett tapasztalatok alapján állíthatta, hogy a közlés ezen módja felel meg leginkább az általános, mint nemzeti szempontoknak egyaránt. 1897-ben tartott jubileuma alkalmából még egy ízben kifejtette nézetét, mely szerint «az irodalmi közléseket úgy mint minden egyéb termékünket nemzeti zászlónk védelme alatt kell világgá vinni és a közléseknek olyan alakját kell keresni, melyről a mi nemzeti színünk le nem mosható. Ha mindenki kozmopolita tudományban hinne, ám legyen. De amíg más nemzetek tudományos vívmányaikat a maguk javára íratják, mi kisebbek nem lehetünk a magunk kárára olyan nagylelkűek, hogy ilyenről lemondjunk.» Az áldozat, amelyet e felfogása mellett hozott, nem volt kicsiny.*De ő sem az anyagiakat, sem a szellemi munkát nem sajnálta, hogy annak érvényt szerezzen. A publikáció formája (a második kötet : 42 ív terjedelmű), a számos ábra, a mellékletek, a fordítás óriási összegekbe kerültek. Emellett a fordítások revíziója tenger munkát adott, s ő, ki kitünően beszélt s írt németül, újból s újból csiszolt a tökéletlen átültetéseken. De ma meg kell vallanunk, hogy az Ungarische Beiträge zur Augenheilkunde olyan alkotás, mely tudományos s nemzeti szempontból egyaránt a legnagyobb tiszteletet érdemli. Schulek egyénisége, munkássága, de különösen ama támogatás, melyben minden törekvő munkást részesített — a fiatal erők egész táborát vonzotta körébe — ilyen módon megalkotta a magyar szemorvosi iskolát. Elődeinek ez nem sikerült, de a külföldön sem sok tanártársának. Ebben is mesterét, Arltot követte és segédeinek az önálló működésre a legnagyobb teret engedte. Nyelvi izoláltságunknál fogva Schulek tanítványaiból nem lehettek nagy számban egyetemi tanárok, mint Arit segédeiből, de ha szétnézünk az országban minden elfogulatlan ítélőnek el kell ismernie, hogy a mostoha viszonyok ellenére, melyek sok tehetség érvényesülését meggátolták, jelentékeny számban vannak, kik a szemészet tudományos és gyakorlati működését eredményesen végezik. Két tanítványa külföldön szerez becsületet a magyar kultúrának s Schulek iskolájának. De úgyszólván Magyarország orvosainak legnagyobb része a szemészetet ő tőle tanulta, hiszen 30 éves tanári működése alatt 4398 hallgatója volt. A tanári kötelességek legszebb, de legnehezebb része az iskola alapítása.
