Göttche Oszkár dr.: Csecsemő és gyermekgyógyászati repetitorium (Budapest, 1924)

I. Physiologiás rész

zat a mater excoriált, vérző emlőjét szopta és vért nyelt. Itt kell megemlítenünk, hogy a régen külön kórképnek tartott Búhl (máj zsíros degeneratíója) és Winkel (haemoglobinuria) kór csak a sepsisnek rész jelensége.

5. Pyaemiás tünetek: genyes metastatísok főleg az ízületekben és csontokban. Prog'nosisa elég jó. A teljesen elgenyedt ízületeknél is gyakori a tökéletes restitutio ad integrum.

6. Pulmonalís jelenségek. Erős dyspnoe, pneumonia rendszerint már nem fejlődik ki, mert a csecsemő előbb elpusztul.

A sepsis neonatorum tehát sokféle alakban jelentkezik, azonban ezek rendszerint nem izolált kórformák, a vegyes alakok nagyon gyakoriak. Pl. görcsökön kívül sárgaság, hasmenés, bélvérzés is jelen lehet, legfeljebb a görcsök uralják a kór képet és akkor azt mondjuk: az újszülött sepsis görcsös alakja.

A therápiában elsősorban a táplálás a fontos. Ez csak anyatej lehet. A görcsök ellen chloralhydrátot adunk (5% oldatból 1—2 k. k.). Vérzés esetén antístyptikumok (lószerum, gelatina). Pyaemíánál feltárás, esetleg parenteralis protein therapia.

Az újszülöttkori sepsisnél gyakran fellép, a későbbi csecsemőkorban súlyosan beteg csecsemőknél, súlyos táplálkozási zavaroknál is előforduló sklerema. A sklerema állítólag a fehérje megalvadása által keletkezik és abban nyilvánul, hogy a bőr egészen megkeményedik, Prognosísa rendszerint igen rossz. A kezelés az alapbántalomtól függ. A skleremához hasonló, csakhogy más aetíologiájú a skleroedema. Ez újszülötteknél, koraszülötteknél, debilís csecsemőknél keletkezik lehűlés folytán. Ilyenkor a bőr tésztás ta- pintatú, fénvlő, néha egészen kemény. A skleroedema a lábszárakon kezdődik és onnan halad felfelé. Prognosísa sokkal jobb, mint a skleremáé, természetesen ez is az alapbántalomtól függ. Fontos a test melegítése.

A mesterséges táplálás.

A csecsemőkorban a legtöbb halált a mesterséges táplálás okozza. Ha egy csecsemőt mesterségesen kell táplálnunk a prognosis mindig kétes. Míg anyatejnél csak quantitativ hibák jöhetnek létre. ( vagy túltáplálás, vagy inanitio) addig a mesterséges táplálásnál qualitativ hibák is lehetnek, ha a táplálék összeállítása nem megfelelő. Míg a szopós csecsemő rendszerint maga állítja be magát a megfelelő táplálékszükségletre, mert, ha jóllakott, elereszti az emlőt, addig mesterséges táplálásnál nekünk kell az adag mennyiségét megállapítani. Nagy hátránva a mesterséges táplálásnak az is, hogy a táplálék köny- nyen fertőződhetik. A mesterséges táplálás mellett sokkal könyebben kapnak a csecsemők parenteralis ínfectiókat és sok