Gebhardt Lajos: Az emberélettan alapvonalai Wundt nyomán (Pest, 1869)
Általános élettan - III. Az összetett szervek működései - 2. Az erők viszonhatása a növény- és állattestben
52 Az összetett szervezetek működései. tö szervezet, s a végtermékek, melyek szöveteinek éle- nyüléséből származnak, szénsav, viz, legköneg és nemszervi sók, tehát ugyanazon anyagok, melyek a növénynek szolgálnak táplálkozásul. Ebből következik, hogy az anyagok átalános keringése áll fönn az állat- és növényország között. A szerves lények mindkét országa egymáshoz van utasítva. A növény áthaso- nítja és szervesíti a nemszervi vegyületeket, az állat pedig szervi alkatrészeit nemszervi alakban ismét a növénynek adja vissza. Az anya-gok átváltozását a nemszervi vegyületekből egészen a bonyolult szervi vegyületekig előhaladó anyagvál t o z á s- n a k, - ezekből pedig ismét visszafelé a nemszervi vegyöletekbe visszamenő anyag változásnak nevezik. A növény körébe esik lényegileg az előhaladó, — az állatéba a visszamenő anyagváltozás. — De a részletekben itt is vannak kivételek Minthogy az állat táplálkozásában a növényre, ez pedig az állatra van utasítva: a két szervezet között az anyagok cseréje támad, mely cseréje az anyagoknak, ha ezen keringésbe beléptek, állandóan fönnáll, s éppen ennél fogva a változatlan egyensúlyt tartja fönn a természetben. Ezért a szervezetek anyagkeringésének törvénye kiegészítő részét képezi a minden anyag fönnmaradását illető átalános törvénynek. Ezen utóbbi törvény azt mondja, hogy minden anyag állandó, hogy egyetlen már létező parány sem veszhet el soha; e törvényen alapszik az anyagi világ egész fönnmaradása. — Az anyag fönnmaradásának törvénye idő- és térbeli határok nélküli; mig a szervezetek anyagkeringésének törvénye időre és térre nézve korlátolt, s a teremtésnek bizonyos adott állapotára vonatkozván, a szervezetek keringésébe bevont anyag a teremtés ezen állapotában az összanyagnak változatlan törtrészét képezi. 3. Az erők viszonliatása a növény- és állal! estben. 51. §. Külső erők befolyása a növényanyagok vegyrokonsági erőire. Hogy a növény a légkör és talaj nemszervi vegyületeit át- hasonítja: ezt mindenesetre vegyrokonsági erő befolyá-
