Gebhardt Lajos: Az emberélettan alapvonalai Wundt nyomán (Pest, 1869)
Általános élettan - III. Az összetett szervek működései - 2. Az erők viszonhatása a növény- és állattestben
Äz erő állandóságának átalános törvénye. sáriak kell tulajdonítanunk, mely erő már a legelső csirázó sejtben és azután minden belőle eredő elemi részben létezik. E vegy- rokonság a növény különböző alkatrészei szerint különböző; a zöld levelek a levegőből szénsavat, a gyökerek szénsavat, legköneget és ásványrészeket vesznek föl. De a vegyrokonsági erők nyilvánulása nem történik minden körülmények között, hanem okvetlenül £> i z o n y'o s külső föltételekhez van kötve. A télen talajba jutott gabonamag csak tavaszszal kezd csírázni, — fák és cserjék csak a nap befolyása alatt kezdenek rügyezni, s a növény életéhez szükséges szénsavat csak a világosság behatása mellett veszik föl a levelek. Tehát lényegileg meleg és világosság, azaz külső befolyás által ébreszte- tik az elébb nyugvásban volt vegyrokonsági erő tevékenységre, mely vegyrokonság elébb csak mint törekvés a vegyi egyesülésre volt jelen a gyökér és levél alkatrészeiben. A növény a meleg és világosság befolyása alatt a fölvett szénsavat, vizet és legköneget alkatrészeikre bontja szét, sát- hasonítja a szénenyt, könenyt, légenyt s részben az élenyt. A melegség és világosság szolgál tehát okul, hogy a növénynek a széneny, köneny és légeny iránti vonzereje nagyobb lesz, mint azon vonzerő, mely ezen anyagokat elébbi vegyületeikben (szénsav, viz, legköneg) kötve tartotta. E szerint a meleg és világosság befolyása alatt lépnek ki a széneny, köneny és légeny elébbi szorosabb vegyiileteikből, hogy a sokkal lazább vegyületekbe, fehérnyefélék-, zsiradékok- és szénvizegyekbe stb. lépjenek be, s az éleny legnagyobb részét kötetlen állapotban elbocsássák. 52. §. Az erő állandóságának átalános törvénye. A vegyi összeköttetésekben az egyes elemek bizonyos erővel összetartanak s a szétbomlásnak ellenszegülnek. A vegyileg egyesült elemekben csekély a törekvés: más elemekkel vegyü- leteket képezni; ezen törekvése az elemeknek már jóval nagyobb a csak lazán egyesült vegyületekben;—legnagyobb pedig e törekvés, ha a vegyületek szétbontattak, azaz ha az elemek szabadokká lettek. Például a szénsav élenye csekély törekvést mutat más élenyülhető testtel egyesülni, — a lazán egyesült kö- nenyföléleg (Wasserstoffsuperoxyd) már könnyen veszti el egyik
