Gebhardt Lajos: Az emberélettan alapvonalai Wundt nyomán (Pest, 1869)

Általános élettan - III. Az összetett szervek működései

Äz összetett szervezetei működései.

39f

detileg egyetlen sejt, mely egyszer petének, máskor csírsejt-, vagy csír-hólyagcsának neveztetik. E csír továbbfejlődése benné- kének számos, hártyanélküli sejtre oszlásával kezdődik. A pete sejtbennékének ily módoni szétoszlását befüződési folyamatnak (Furchnngsprozess) nevezzük, mely folyamat tovább haladtában az oszlás majdnem a kizárólagos szaporodási mód, s e szerint a növényi és állati szervezetek alakulása átalában véve folytonos sejtoszláson alapul.

A sejtek rügyképződés általi szaporodása a közönséges oszlástól sajátságos egyoldali növekedésük által különbözik, mely az oszlást megelőzi. A sejtek ily módoni szaporodása a növények és alsóbb rendű állatoknál otthonos.

III. Az összetett szervezetek működései.

41. §. A felosztás átnézete.

Az összetett szervezetek működései éppen úgy oszlanak el, mint az elemi szervezetek működései, csakhogy itt a működések nagyobb bonyolultságot és különszerüséget mutatnak, minthogy a szervezetek különböző természetű sejtekből és sejttermékekböl állanak. — Ide tartoznak: 1) az anyagcsere az állati és növényi testben, — 2) az erők viszonhatása az állati és növényi testben, — 3) a szervezetek nemzése és kifejlődése. — A szervezetek anyagcseréje és tenyészése teljesen megfelelnek a sejtekéinek. Azonban hogy a mozgás, érzés és szellemi tevékenység miképp fejlődnek ki bizonyos , csak sajátlag az állati testhez tartozó sejtek- és szövetekben: erről az erők viszonhatása a növényi és állati testben nyújt felvilágosítást.

1. Az anyagcsere a növény- és allaltestben.

A táplálkozás szükségképp az anyagok cseréjén alapszik.