Gebhardt Lajos: Az emberélettan alapvonalai Wundt nyomán (Pest, 1869)
Általános élettan - III. Az összetett szervek működései - 1. Az anyagcsere a növény- és állattestben - A) A növények táplálkozása
40 Az összetett szervezetek működések A sejt úgy táplálkozik, hogy anyagokat fölvesz és elbocsát, át- hasonít és szétbont. Anyagok fölvevése és elbocsátása, áthasonítása és szétbontása képezi az összetett szervezetek táplálkozási folyamatát is. De minden egy es szervezet anyagcseréje egyszersmind minden más,mellette létező szervezetek anyagcseréjétől föltételez- tetik. Az anyagok, melyeket elébb a növény áthasonított és szer- vesített, az állatnak szolgálnak táplálkozásul és testrészeinek alkotására. Azon anyagokat, melyeket az állati test szétbomlási folyamata szolgáltat, a növény ismét saját táplálkozására fordítja, hogy belőlük saját szétbomlott alkatrészeit pótolja. így emelkedik az egyes szervezet anyagcseréje fölé egy átalános anyagkeringés, mely valamennyi szervezetet egy láncolatba kapcsolja, miután minden egyes szervezet táplálkozásának szükségképpeni föltételezője. A) A növények táplálkozása. 42. §. A növény tápanyagai átalában. A növény úgy, mint minden szervezet, a táplálkozás útján pótolja saját testének alkatrészeit. Minden növény áll, éspedig legnagyobb részben, eléghető, égés alatt légalakot fölvevő, — és el nem éghető vegyületekböl, mely utóbbiak hamu alakjában maradnak vissza. A mint a növény égetés által a levegőbe szálló légalaku, és visszamaradó szilárd anyagokká szétbontható : úgy a növény viszont a táplálkozására szükséges anyagokat részint a levegőből, részint a talajnak szilárd, de oldékony részeiből veszi, amabból főképp a szervieket, emezekből főképp a hamut képező nem szervi sókat. Némely szervi részeket azonban a talajból is vesz föl; igy a szénsavat és vizet, s majdnem kizárólag csak a talajból az ennek vizéhez kötött legköneget. A növény táplálkozására szolgáló anyagok nemszervi ve- gyületek alakjában úgy a levegőben, mint a talajban léteznek ; a növény tehát táplálkozás alatt azon anyagokat szervesíti. A levegőből kapja a szénsavat, élenyt és vizgőzt, — a talajból nyer vizet, szénsavat, legköneget hamany-, sziken y-, mész- és kesrenysókat, melyek “fémjei kalvanynyal, vilanysavval, kénsav-
