Gebhardt Lajos: Az emberélettan alapvonalai Wundt nyomán (Pest, 1869)
Általános élettan - I. A szervezetek összetétele és alakulása - 3. A szövetek és szervek alakulása
18 A szervezetek összetétele és alakulása. tani, a szerveké pedig élettani alapon nyugszik; amazok tehát szerkezetük, emezek működésűk szerint osztatnak fel. 16. §. Növényi szövetek és szervek. A növényi szövetekhez tartoznak: 1) az egymás mellé rakodott sejtekből álló sejtszövet, melyben ritkán fordulnak elő lég- vagy nedvvel telt nagyobb sejtközti menetek és üregek. A lazább szövezet vagy terimbél sejtjei gömbidomuak vagy soklapuak, — a keményebb szövezetben (péld. fában) nyúlottak és összenőttek. — 2) Az edényszövet’ ezt kötegekkéegyesült edények, vagyis hosszú csövek képezik, mely utóbbiak gyöngyfüzér módjára egymás mellé sorakozott sejtekből úgy ke letkeznek, hogy a sejtek összeforradása után a belső válaszfalak elenyésznek. Az edényfalak szerkezete megegyez a sejtfalak szerkezetével. Az edénykötegek között mindig vannak még sejtek is. A növényi szervezet szervei csak két rendbeliek, u. m. a tengelyszervek (szár, ,törzs szervei) és a levélképletek vagy levélszervek, melyek mindegyike a kétféle növényi szövetelemböl, t. i. sejtek és edényekből van összetéve, s a köztük levő különbség csupán ezen elemek különféle rendez- kedése által jő létre. 17. §. Állati szövetek. Az állati szervezetben a szöveteknek három csoportozata a következő: 1) A sejtek közvetlen sorakozása által támadt szövetek; ide tartoznak mindenekelőtt a kfilbőr szövetei, melyeknél majd gömbölyű, majd többszögü alakok jőnek elő, mig más esetben a hosszirányi növekedés lévén túlnyomó, hengeralak jő létre. Ide tartozik továbbá a mirigyek (Drüsen) szövete. Ezek sejtjei a mirigy legjelentékenyebb anyag-elválasztó részét képezik. A mirigy sejtek gömb- vagy körkörös alakúak és lágy tapintatuak. Az ide tartozó szövetek harmadika az izomszövet. A
