Gebhardt Lajos: Az emberélettan alapvonalai Wundt nyomán (Pest, 1869)

Általános élettan - I. A szervezetek összetétele és alakulása - 3. A szövetek és szervek alakulása

Állati szövetek.

19

test izomzatában a sejtek szövete mindig más szövet-elemekkel, például kötszövettel vegyített.

Az izomsejtek szövete ismét szövet- és működésűkre nézve eltérő féleségekre oszlik, u. m.: a sima és a harántcsí- kos izomszövetre.

A sima izomszövet %0—y25n'-nyi hosszú, legfölebb %00,M-nyi széles, magtartalmu sejtekből áll. A sima izomszövet az emberi testben a bárzsing alsó részétől a végbélig terjedőleg az egész bélcsatornát környező csövet képez; ezenkívül előfordul a takhártyákban és kisebb csoportozatokat képezve a külbőr- ben stb.

A harántcsíkos izomszövet hengeralaku, változatos hosszaságu szálakból áll, mely szálak elsőd izomkö- t e g n e k (Muskelprimitivbündel) hivatnak. Mindkétnemü izomszövet egyenlő módon fejlődik s fejlődésük bizonyos Szakában egymáshoz tökélyesen hasonlók.

Az izomszövet osztályába sorozandó a lencseszövet. A jéglencse főanyaga szalagszerü, átlátszó, s magtartalmu rostokból , az úgynevezett lencseros tokból áll.

2) A sejtek összeolvadása által létrejött szövetek. Ezek sorába azok tartoznak, melyek fejlődésekor a képzősejtek meghosszabbulván, válaszfaluk felszivatása után rosttá vagy csővé alakultak. Ilyen az idegek s hajszáledények szövete.

Az idegszövet az által tűnik ki, hogy egyes képző- sejtjei minden irányban egyenlően nőnek, s ezért alakjukra nézve a gömbölyded sejt és egybeolvadt sejtekből fejlett rostokhoz hasonlók, s igy az idegszövetnek két eleme van, az idegsejt s idegrost; szoros értelemben csak az utóbbi tartozik a szövetekhez.

Az idegsejtek igen változatos nagyságúak (%5—Ymon,)> ma_ got és magtestecset tartalmazó szívós bennékkel. Ezek képezik a központi szervek jellegzö elemeit. Lényeges alkatrésze az agy-, gerincagy- és a dúcoknak.

Az idegrostok átmérője ymoo—yUo'"- -A legfinomabbak az agy- és az egyiittérzidegben jőnek elő. Alkatrészei: 1-ör az

2*