Gebhardt Lajos: Az emberélettan alapvonalai Wundt nyomán (Pest, 1869)
Általános élettan - I. A szervezetek összetétele és alakulása - 2. A sejtek vegyi összetétele
14 A szervezetek összetéle és alakulása. vezeti alkatrészek azonban majdnem kivétel nélkül csak oldott állapotban. Oldatlan állapotból eredeti oldottá többé nem módosulhatnak. 15 egész 40 foknyi C-nál s meleg viz és éleny együttes behatása mellett rothadásba mennek át; uj terményeket hozván létre, milyenek le u cin, ty rosin, ammoniac, szénsav stb. A fehérnyetestek rendesen vegyületekben mint úgynevezett fehérnyefélék (Albuminat) fordulnak elő. A savó és tojás fehérében a fehérnye szikenyhez, a tejben pedig a sajtany szintén mindig égvényhez kötve jő elő. A rostonya összeköttetése ismeretlen. A fehérnyenemüek égvényes összeköttetéseivel vegyítve jőnek elő némely sók, mint a konyhasó, vilsavas mész és kesreny. « 11. §. A fehérnyetestek legközelebbi származékai, mint az állati sejt termékei. Az állati sejt a fehérnyefélékből néhány, többnyire élcny- dús és szénenyszegény származékokat hoz létre, melyek vagy a sejtnek állandó alkatrészeivé, vagy sejt köz ti anyaggá válnak. A növényi szervezet ilynemű fehérnye-származékokat nem nyújt. Legkiválóbb ezek közt a tülk-anyag, mely a külhám, köröm és haj lényeges részét képezi; továbbá a csont- és kotszövet sejtközti anyagának fö alkatrésze az enyv- képző anyag, és a porc sejtközti állománya a chondrin. Végre a rugalmas szövet, mely az inak, szálagok és edények képzéséhez járul. Ez anyagoknak vegytani jellegét illetőleg megjegyzendő, miszerint a tülk-anyag sem forró viz, sem hígított savakban föl nem oldódik, de égvényekben és töménysavakban igen; az enyv- és chondr inképző anyag forró vízben feloldódik, és kihűlés után enyvvé szilárdul , a rugalmas anyag pedig egyedül csak tömény égvényekben oldódik fel. 12. §. A növénysejt légenytartalmu és légenynélkiili termékei. A növénysejt légenytartalmú termékeihez tartozik a
