Gebhardt Lajos: Az emberélettan alapvonalai Wundt nyomán (Pest, 1869)
Általános élettan - I. A szervezetek összetétele és alakulása - 2. A sejtek vegyi összetétele
legtöbb növényfösteny, mindenek előtt a növényzöld (chlorophyllum), továbbá a növényégvények, oly szervi alok, melyek szervi vagy nemszervi savakkal egyesülve sókat képeznek. Ilyenek a solanin, piperin, morphin, strychnin, nico- tin. Mindannyi a légenyen kiviil szénenyt és könenyt, s a legtöbb még élenyt is tartalmaz. A növénysejt legjelentékenyebb légenynélkiili termékeit képezik a szénvizegyek (Kohlenhydrate) vagyis széneny- parányokon kiviil élenyt és könenyt tartalmazó testek. Ilyenek : a novénysejtényé (Cellulose), a kemnye, a dextrin és mézga, továbbá a nád-, szőlő- és gyümölcscukor. A légenynélkiili termékek második sorozatát képezik a viaszfélék, zsiradékok, ill ó-olaj ok és gyanták, melyek több éleny-, mint könenyparányt tartalmaznak. Ilyenek a cerin, kámfor, terpentinolaj , kanosuk stb. 5 a két utóbbi semmi élenyt sem tartalmaz. A növénysejt légenynélkiili termékeihez tartoznak végre a részint szabadon, részint só alakjában a sejtnedvben feloldott növénysavak. Ezek gyakran több éleny-, mint könenyparányt tartalmaznak, mint az almasav, borsav és csersav. 13. §. Az állati sejt Iégenytartalniu és légeuyiiélküli termékei. Az állati sejtben a fehérnyenemüekből képződő légenytar- talmu testek három csoportra oszthatók, u. m.: 1 -ör. Az állati föstanyagok. Majd mindannyian Iégeny tartalmúak és széneny dú sak. Legjelentékenyebb köztük a vérfösteny (haematinum); kétségkívül ennek módosulásai az epe- és hugyfösteny. liendesen oldott állapotban jőnek elő, de szilárd s nehezen oldatag módosulatba is átvihetők. 2- or. Az állati testben előjövő a lók, mint leucin, tyrosin, glyein, taurin, kreatin, krcatinin, allantoin és hugyany, mindezekből csak glyein s taurin jő elő savval összeköttetésben. 3- or. Kern szervi alokkal előjövő szervi savak, mint inosinsav, hippursav és hugysav. Az állati sejt 1 é g e ny n é 1 k ül i termékei szintén három csoportra oszthatók, u. m.; Az állati sejt Iégenytartalmu és légenynélkiili termékei.
