Gebhardt Lajos: Az emberélettan alapvonalai Wundt nyomán (Pest, 1869)
Részletes élettan - Első szakasz. A táplálkozás - II. Felszivódás és vérkészítés - 3. A vérkészítés
96 Felszívódás és vérkészités. egyik kisebb ágbani nyomás nagysága legyen 2, nyomásuk ősz- szege tehát 8; mindegyik kisebb ág veszítse el nyomásának felét , marad mindegyikéből 1, — négy lévén a kisebb edény, a nagyobb edénynek jutott nyomás-összeg lesz 4, tehát még két- akkora, mint volt az egyes kisebb edényekben. — A nagyobb edényekben tehát növekedvén a nyomás , növekszik a nyirk folyásának gyorsasága is , mindkettő legnagyobb a mellvezetékben, mert ebben összpontosul valamennyi ide szolgáló nyirkedénynek — noha az átalános összegben mindig kisebbedő — nyomása. A tápnya és nyirknak a mellvezetékbeni mozgására a légzés is befoly. Belégzéskor valamint a mellürbeli összes véredényekben , úgy a mellvezetékben is kevesbiilvén a falazatra gyakorolt nyomás, a falazat összeesik az által, hogy a tápnya gyorsan a kulcsalatti visszérbe jut; kilégzéskor ellenben fokozódik a nyomás és a meggyülemlett nyirk által feszíttetik a falazat; mivel a mellkas összenyomatása folytán e nyomásnak kitérni, tehát a mellüregböl visszafolyni törekvő tápnya — ez irányban a billentyűk jelenléténél fogva nem folyhatván — a mellvezetékben tolul össze. A légzés művelete tehát átalában elősegíti a tápnya- és nyirknak mozgását, s a mellvezetékből mintegy kiszivattyúzza. 3. A vérkészités, 97. §. A vérképződés tápnya- és nyirkból. A tápnya és nyirk a visszérrendszerbe törekvő útj okban lassankint oly átalakulást érnek el, melynél fogva összetételükre nézve hasonlóvá válnak a vérhez. Ez átalakulás a szilárd részek (főleg a fehérnyefélék) gyarapodása által nyilvánul, míg a zsir- és cukornemüek kevesbülnek. Az ily módoni átalakulás (vérképzödés) a nyirkmirigyekben történik. Ezek képeznek a tápnya- és nyirkból egy a vérnedvvel (plasma sangvinis) majdnem tökély esen azonos folyadékot, melynek sejtjei benső átalakulás folytán vérsejtekké válnak. Ez utóbbi folyamat (a nyirk- testecseknek vérsejtekké való változása) részint a nyirk- és táp- nyaedényekben, legnagyobbrészt azonban a véredényekben történik. Ez átváltozás a nyirktestecseknek nem mindannyiát éri. Az át nem alakult nyirktestecsek zsíros elfajulás és szemcsés szétmálás után a nyirknedvben valószín ideg feloldódnak.