Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)

A levegő - V. A hőmérsék hatása az egészségre - C) Az excessiv hőmérsék és a hőingadozások

Y. A hőmérsék hatása az egészségre.

gyárakban is alkalmazzák azokat, s legújabban a városokban ilyen szerkezetű népfürdőket is állítottak fel.

Sajnos, bogy a szegényebb nép ezen olcsó és kényei m esen nyerhető fürdőket sem igen használja Ezért annál jobban kell az iskolai'ür d ő k behozatalát sürgetni; az ifjúságot a tisztaság és bőrápolásra szoktatni, hogy az testének tisztaságát szükségként fogja fel.

Irodalom: Peltenkofer, Zeitschr. f. Biologie. Bd. 1. Krieger u. o. Bd. 5. Simroth u. o. Bd. 17. Cramer, Rumpel, Nothwang, Schierbeck, Reichenbach Arch. f. Hyg. Bd. 10, 13, 15, 16, 17. Schuster, Arch. f. Hyg. Bd. 8. Hiller, Deut, milit. ärztl. Zeitschr. 1888. Nocht. Zeitschr. f. Hyg. Bd. 5. Kretschmer, Bekleidung a Weil-féle Handbuch, d. H. 1894. Weyl. Gebrauchsgegenstände a Weil-féle Handb. 1894. Schultze, Volks- u. Brausebäder, a Weyl-féle Handbuchban 1894. és Centr. f. alig. Gesundheitspflege 1892 (sok tervvel).

C) Az excessiv hőmérsék és a hőingadozások.

Ellátva igen működésképes hőszabályozással, támogatva a ruházat és czélirányos táplálkozás által, megedzve észszerű bőrápolással, az ember teste képes oly hőmérsékletet eltűrni, mely egyrészt a 0° alatt 60° C-al, másrészt ugyanannyival a fölött fekszik.

aj Alacsony hőmérséklet. Ha az említett eszközök nem elegendők arra, hogy a test hőmérsékét a kellő magaslaton tartsák, beáll a megfagyás veszedelme.

A megfagyás. Itt nem annyira a nagy hideg a fontos, —- már 0° fölött fekvő hőmérséknél is meg lehet fagyni — hanem inkább a melegség elvezetésének jósága; nedves levegő, erős szél, nedves ruházat, fekvés a jó hővezető földön, kis testnagyság (gyermekeknél) sokkal veszedelmesebbek, mint a nagyfokú hideg. A megfagyás úgy megy végbe, hogy legelőbb a bőredények összehúzódnak, hogy lehetőleg sok meleg takaríttassék meg ; azok izomzata azonban lassankint hűdött állapotba jut, az edények kitágulnak, a beléjük bőségesen ömlő vérből sok meleg távozik el, majd leküzdhetetlen álmosság áll be, a vérnyomás csökken, a szívverés és lélegzés gyöngül, az öntudat elvész; a halál akkor következik be, midőn a test hőfoka 25° C-ra szállott alá.

Legtöbbször az okozza a megfagyást, hogy hideg ellen védő hajlékot nem bir elég idejekorán elérni a vándor, s a faradtsá-