Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)

A levegő - V. A hőmérsék hatása az egészségre - C) Az excessiv hőmérsék és a hőingadozások

40

A levegő.

got leküzdeni nem tudja. Mindent, a mi az elfáradást elősegíti, kerülni kell; igen veszélyes ilyenkor az alkohol élvezete. Ha a szabadban kell éjjelezni vagy aludni, akkor arra kell törekedni, hogy a test lehűlése mentői kisebb legyen; szélmentes helyen, ágak vagy lomb között való fekvés, a test befödése ugyanezen anyagokkal, a testnek hóba való beásása a mentő eszközök ezen veszedelemben.

Helybeli meg fagy ás főleg azon testrészeken gyakori, melyeknek térfogata csekély, de felülete nagy, igy pl. az orrhegyen, füleken, kéz- és lábujjakon. Keztyü, fül takaró, gyapjúból kötött álarcz, zsírral való bedörzsölés képezik az óvó eszközöket.

b) Magas h ő m é r s é k. Napszúrás. A melegség károsan hathat első sorban a közvetlen sugárzó meleg, az insolatió útján. Ilyenkor ugyanis a test fölszíne az őt érő napsugarak jelentékeny részét fölveszi. A sugárzó meleg a legnagyobb akkor, midőn a sugarak meredeken érik a testet, pl. a forró égöv alatt, vagy midőn azoknak elnyeletése csekély, mint például a magas hegyeken. A napsugarak által ért bőrrészlet kipirul, s ott az epidermis hámlani kezd; ha főleg a koponyát érik azok, akkor meningiticus izgatottság tünetei lépnek fel (napszúrás a szó szorosabb értelmében). A bántalom azonban többnyire úgy folyik le, hogy a testet érő napsugarak nem okoznak fenyegető helybeli tüneteket, hanem az egész testtel több meleget vétetnek fel, mint a mennyit az kiadni képes; ilyenkor a hőguta jelenségei mutatkoznak.

A hőguta. A hőguta úgy derült, mint még gyakrabban borult időben lép fel olyan levegő-hőmérsékletnél, mely a test- hőmérsékkel többé-kevésbbé megegyezik, sőt már 20° C-nál is, mdőn a levegő nedvessége igen nagy. Ellenkezőleg nem kell ta ani a hőgutától akkor, midőn a hőmérsék igen magas, de a levegő száraz és elég ital áll rendelkezésünkre.

Minél nedvesebb, nyugodtabb és melegebb a levegő, minél melegebbek az embert környékező tárgyak, minél vastagabb a ruházat, minél több táplálékot veszünk fel és minél nehezebb munkát végzünk, annál nagyobb a veszedelem, hogy a vezetés, kisugárzás és vizelpárolgással kevesebb meleget veszítünk, mint a mennyit termelünk. A gőzhajók kazánfűtői, a begombolt ruhában, szélcsendes úton és zárt sorokban, teljes hadifelszereléssel menetelő katonák között leggyakoribb e bántalom.

Az emberek ilyenkor előbb túlságosan izzadnak; az izzadtság patakokban folyik végig testükön, a nélkül hogy elpárolog-