Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A levegő - V. A hőmérsék hatása az egészségre - A) A hőszabályozás
26 A levegő. sugárzás által nem melegszik fel. Az embernél a hőkisugárzást a ruházat lényegesen korlátozza. A legerősebb hőszabályzó tényező azonban kétségen felül a vizelpárolgás által létrejövő hőveszteség. Egy gramm 37° C. meleg víznek ugyan csak 37u C. hőmérsékű vízgőzzé való átváltoztatására 06 kalória szükséges. Mivel pedig körülbelül 900 grm. vizet vesztünk naponta a lélekzés és a bőrpárolgás által, Így már csupán ez által is 560 kalóriát, vagyis a nyugvó testben képződött melegség 25%-át vesztjük el. Minél több meleg távozik vezetés és kisugárzással testünkből, annál kevesebbet kell eltávolítani a párolgásnak. A tüdő melege részint vizpárolgás, részint a lélegzési levegő felmelegítése által csökken. A felvett táplálékok felmelegítésére szolgáló hőveszteség csekély. A bőr, a tüdő és a táplálék felmelegítése folytán beállott melegveszteség úgy aránylik egymáshoz, mint 87 :11 : 2. A hőveszteség szabályozása. A hőveszteség szabályozható 1. a belégzések számának és mélységének fokozásával vagy csökkentésével ; az embernél ezen tényező kevéssé, inig a nem izzadó melegvérű állatoknál igen fontos. 2. A test felületének nagyob- bítása vagy kisebbítése által; minél kisebb a testfelület a test tömegéhez képest, annál kisebb a hőveszteség. Hideg időben kezünket ökölre szorítjuk, alsó végtagjainkat egymásra tesszük; inig melegben azokat kifeszítve tartjuk. Gyermekek test felületüknek testük tömegéhez viszonyított nagyobb volta miatt több meleget vesztenek, mint a felnőttek; ennek megfelelőleg hőtermelésük is nagyobb: a csecsemő kilogrammonkint 91, a 2x/2 éves gyermek 81, a 14 éves 52, felnőtt munkás 41, végül a felnőtt ember nyugalomban 35 kalóriát termel. Ellenkezőleg a négyzet- méterenként veszített melegmennyiség egyenlő úgy a gyermeknél, mint a felnőttnél, naponta átlag 1300 kalóriát tesz ki. 3. A bőrerek teltségének nagyobbítása vagy kisebbítése és ^az izzadságnak ezzel összefüggésben álló kiválasztása által; az első a kisugárzást és vezetést csökkenti vagy nagyobbítja, az utóbbi pedig az elpárolgás kisebbítése vagy öregbítése által fejti ki hatását. (Lásd a 19. oldalon.) A fölhozott szabályozó tényezők azonban nem minden körülmény között elegendők arra, hogy a test hőgazdaságában az egyensúlyt helyreállítsák. Meleg évszakban vagy forró vidéken a ■test néha a nap közvetlen sugárzó melege által is tetemes hőmennyiséget kénytelen fölvenni.
