Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A levegő - V. A hőmérsék hatása az egészségre - A) A hőszabályozás
25 zsir. fehérje és szénhydratok a nielegképzők. Egv gramm fehérje 4-1, egy gramm szénhydrat szintén 41, egy gramm zsir pedig 9*3 kalóriát ád. Ezen anyagoknak a hőképzés czéljaira történő felbomlása a külső hőmérséknek az idegpályákon át a test sejtjeibe, s ezek közül főleg az izmokba és a mirigyekbe jutott izgatása által történik. Ha táplálék felvétele folytán a mirigyek működésbe jönnek, akkor azok meleget termelnek, s igy az izmoktól részben elvonják a hőképzést, és pedig 0° C.-nál körülbelül annak felét, magas külső hőmérséknél pedig az egészet is. Az izmokban végbemenő hőképződést, az úgynevezett »chemiai hő- szabályzást« (Voit) közönségesen nem érezzük, csak nagyobb hidegben tapasztaljuk azt, mint »remegést«, mint önkénytelen izommozgást. Akaratlagos izommozgás, tehát a munka éppen úgy fokozza a melegképződést, mint bőséges táplálék (különösen fehérjefélék) felvétele. Felnőtt ember naponta átlagban nyugalomban 2300. mérsékelt munkánál 2800. nehéz munkánál pedig 3400 kalóriát termel. A hőmérsék csökkenése a hőképződésnek emelkedését, hő- mérsék-emelkedés pedig annak csökkenését vonja maga után az izmokban. Nagy melegben, túlságos táplálkozásnál vagy fárasztó munka alkalmával több meleg képződik, mint a mennyi a testnek 37° G.-on tartására megkivántatik. Ezért olyan meleg-csökkentő berendezésnek is kell létezni, mely megengedi, hogy a fölös melegség kiadódjék, hogy igy a túlságos fölmelegedés káros következményei elkerülhetők legyenek. Ezen védő berendezéseket a »physikai hőszabályzás« közös neve alatt foglaljuk össze. (Rubner.) A hő kiadása és a physikai hőszabályzás. A fölösleges melegtől hővezetés, kisugárzás és vizelpárolgás által szabadulunk meg. Minél nagyobb a test és a levegő hőmérséke között a különbség. és minél nagyobb a relativ légnedvesség, annál több meleg tűnik el vezetés útján. A test felületén és a levegő-utak- ban felmelegedett levegő felfelé száll, vagy pedig a mozgó levegő viszi azt el, vagyis a »hőátvitel« miatt meleget veszítünk, és friss, hűvös levegő lép a régi helyett testünkhöz. Ezen alapszik pl. a levegőmozgás (szél, legyezés) hűtő hatása; nyugvó levegőben, pl. zárt helyiségben a hőkiadás vezetés útján csekély. A kisugárzás a bőrről függ a besugárzott tárgyak sajátságától és a hőmérsék-különbözettol. Legyen itt ismételve felhozva, hogy a száraz levegő átereszti a hősugarakat, tehát hogy az a V. A hőmérsék hatása az egészségre.
