Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A levegő - III. A levegő alkotó részeinek hatása az egészségre
18 A lev e g Ő. A szerves anyagok. Igen sokszor rosszullét, főfájás, sőt eszméletlenség is beállhat, ha olyan levegőt légzünk be, melyben sok és emberek által termelt szénsav van. Ha ilyen rossz levegőben huzamosan vagy gyakran tartózkodunk, akkor a káros behatások iránt elveszti testünk ellenálló képességét. Ennek nem a szénsav az oka, mert mennyisége erre csekély. Valószínűbb, hogy azon szerves anyagokban kell keresnünk az okot, melyek az exspiratió és perspiratió alatt támadnak; bár a vizsgálatok kimutatták, hogy a Brown-Sequard által felvett »anthropotoxin« egyátalán nem létezik. Másrészt azonban bizonyos az is, hogy hosszú ideig tartó ülés, nagy meleg, szűk ruházat, bizonyos illatos anyagok iránt táplált idiosynkrasia stb. tényleg rosszullétet okozhatnak. Pettenkofer figyelmeztetett arra, hogy a gázalakú szerves anyagcsere-termékek, a hőmérsék emelkedése, és az emberekkel zsúfolt helyeken fellépő rosszullét bizonyos párhuzamosságot mutatnak a szénsavval, és hogy olyan levegőnek, melyben 0'7°/tío lélegzés által támadt szénsav van, érzékeny egyének már szagát érzik, és hogy olyant, melyben a szénsav az l°/00 mennyiséget elérte, már kellemetlennek mondanak. Ezért ő teljes joggal kívánja, hogy hosszabb tartózkodásra szolgáló szobában l"/00-nél magasabb szénsavtartalomnak a levegőben lenni nem szabad, feltéve, hogy az lélegzés által származott. E követelménynek czéliránvos szellőztetéssel tehetünk eleget. c) A levegő nedvessége. A levegő nedvességének befolyása élettelen anyagokra. Az olyan levegő, mely nedvességgel nincsen telítve, telítéshiányával arányosan vizet törekszik elvonni azon tárgyaktól a melyekkel érintkezik. A levegőt nem akkor mondjuk és érezzük száraznak, midőn abban az absolut vagy relativ nedvesség csekély, hanem akkor, midőn a nedvességnek azon mennyisége, a mit telítéséig felvenni képes, még nagy, vagyis mikor telítési hiánya tetemes. Különösen Flügge hangsúlyozta a telítéshiánynak a kiszáradásra gyakorolt nagy befolyását. Száraz, vagyis nagy telítés- hiányú levegő a porképződést előmozdítja, a minek a por belélegzésével járó ártalom lesz a következménye; másrészt azonban az ilyen levegő árt a fertőző csiráknak, sőt el is pus ztítja azokat Mivel pedig rendesen akkor, midőn a levegő száraz, az ég is derült, a szárazság fertőtlenítő hatását bizonyos fokig a napfény is elősegíti.
