Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A levegő - III. A levegő alkotó részeinek hatása az egészségre
III. A levegő alkotó részeinek hatása az egészségre. 19 A felső talajréteg, a lakások, a ruházat szárazsága, a minek egyedül a telítéshiány az oka, egészségtani tekintetben sokféle és nagy fontossággal bir. A levegő nedvességének hatása élő lényekre. Bizonyos határig az élő szervezetek is követik a fennebbi szabályt vízgőzük kiadása alkalmával, A test felületéről, a bőrről bizonyos körülmények között éppen úgy párolog el a nedvesség, mint az élettelen tárgyakról, máskor ellenkezőleg az a szervezetben rejlő, tehát physiologiai tényezők szabályozó hatásának van alávetve. Felnőtt, nyugalomban levő ember egy nap alatt körülbelül 1500 cm3 vizet választ ki a bélsár és vizelletben; ebből azonban le kell vonni a tüdőre eső 300, és a bőr által kiválasztott 600 cm3-t. A felhámon át csak kevés viz párolog el, — hullák 24 óra alatt csak 40 gramm vizet veszítenek, — a túlnyomó rész az izzadságmirigyek működésére esik; az elpárolgás azonban rendszerint a nélkül megy végbe, hogy izzadság képződnék. Az élő szervezetből történő vizelpárolgást Rubner igen pontos vizsgálatai szerint főképpen a hőszabályzás követelményei befolyásolják. Közepes táplálkozás és változó relativ nedvességnél. Állandó közepes hőmérsék és változó relativ nedvességnél megfordítva emelkedik és csökken az éhező és normálisán táplált állatnál a bőrön és tüdőn át kiadott viz mennyisége a levegő relativ nedvességével ; túlságos táplálkozásnál ellenkezőleg, midőn a physi- kalis hőszabályzás is működik, nagyobb levegő-nedvesség képes ugyan csökkenteni a test párolgását, de sokkal kisebb fokban, mint a nem túlságosan táplált állatnál. Látszólag 15" C.-nál áll be a test párolgásában a minimum. Emelkedő hőmérséknél. A hőmérsék emelkedésekor a vízkiválasztás is nagyobbodik, bár a meleg kisebb fokainál, egészen 25° C.-ig kevésbbé erősen, mint a relativ nedvesség sülyedésénél; csak magasabb hőfokok -— 30° C. körül — hatnak erősebben.. A vizkiválasztás nagysága itt ismét első sorban a hőkormányzás követelményeitől függ, mert magasabb hőmérséknél (25 30° C.-nál) a táplálék felvétel a vizki választ ást igen íokozza: alacsonyabb és közepes hőmérséknél (7—20° C.) a vizkiválasztást túlságos táplálkozás is csak kevéssé befolyásolja, mert ilyen hőmérséknél a fölös meleget a hővezetés és hősugárzás eltávolíthatja; az állat gyakori helyzetváltoztatása, a végtagok kinyujtása és a bőr felé irányuló fokozottabb véráramlás által a bőiben 9*
