Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A levegő - I. A levegő alkotórészei
9 A levegő. oxygen, vagyis az ozon elektromos kisülésekkor támad, sőt mint sokan állítják, nagy élenyülési folyamatoknál és erős vizelpárolgásnál is keletkezik. Fel szokás venni, hogy az ózonban három atom oxygén van egy molecnlává egyesülve; ezek közül az egyik atom csak laza összeköttetésben áll a másik kettővel, s ez az oka annak, hogy az ozon élénk oxydatióra annyira alkalmas. Mennyiségét megbecsülhetjük azon erősebb vagy gyöngébb kékülésen, amely jódkálium és keményítővel beitatott papíron észlelhető, ha azzal bizonyos mennyiségű ozont tartalmazó levegő érintkezett. A levegőben kevés ozon van, legfölebb 0002 grm 100 köbméterben; lakot t helyiségek levegőjében pedig egvátalán nincsen is. Az autózón, hydrogensuperoxyd, H20.2, valószínűleg a fénynek a légköri vízre való behatása folytán származik. Daczára azonban erős fertőtlenítő képességének, egészségtanilag nem bír fontossággal, mert csak rendkívül kis mennyiségben van jelen a levegőben. c) A szénsav. A korhadás és rohadásnál származó, valamint a légzés és égési folyamatoknál keletkező, végül pedig a talajból kiáramló szénsavat a levegő áramlása és a homérséki különbözetek gyorsan és egyenletesen elosztják, úgy hogy az a szabad körlevegőben mindenütt csak 025—0'35%0 mennyiségben van jelen. Egyrészt a növények által, másrészt pedig anorganikus szénsavas vegyületek képződésénél használtat!k fel. Nagymennyiségű szénsavnak meghatározása gázaimig - sissel. A bányákban, erjedési folyamatoknál, régóta elzárva tartott helyeken stb. összegyülemlett nagymennyiségű szénsavat a gázanalysis törvényei szerint határozzuk meg úgy, hogy meghatározott mennyiségű levegőből káliluggal elnyeletjük. Az egészségtani vizsgálatok tárgyát képező és rendesen kisebb menny i- ségű szénsavat a Pettenkofer által ismertetett eljárással határozzuk meg a következőleg: Barythydrátnak (BaH202) vizes oldatában a hydrátot ismert töménységű oxalsavval való titrálással meghatározzuk, ilyenkor minden molekula BaH202 és CJi204 + 2 H20-ból egy molekula BaC2G4 és 1 H20 származik. Az ily módon megismert töménységű barytoldatból meghatározott mennyiséget (pl. 100 cmM) azon lemért palaczkba öntünk, melyet már előbb a vizsgálandó levegővel megtöltöttünk. Most erős rázással benső érintkezésbe hozzuk a
