Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A levegő - I. A levegő alkotórészei
I. A levegő alkotórészei. palaczkba elzárt levegő szénsavát a BaH202 oldattal; a C02 megbontja a BaH,Ov-t, a midőn is BaCO:) és Ií20 keletkezik. Az old- hatlan szénsavas baryüm csapadék alakjában a fenékre sülyedvén, a fölötte levő, tiszta barythydrat oldatot most újból megtitráljuk az előbbi oxalsavoldattal. Bzen második titralasnál annál kevesebb köbcentiméter oxalsavoldatot fogunk elhasználni, mennél több BaH202-t kötött meg a C02. Mivel pedig a vegyületek egyenérték- súlyaik szerint lépnek egymás helyébe, azért 126 mgrm (C2IÍ204 + 2 H20) 44 mgrm C02-nek, vagy, mivel 1 mgrm C02 760 mm. légnyomás és 0° C-nál 0-5084 cm3 tért foglal el, 22-369 cm3 C02- nek fog megfelelni. Ha tehát olyan oxalsavoldatot készítünk, melynek literében 1405 grm oxalsav van föloldva (126:22-369 = :x: 0 25), akkor ezen oldatból minden köbcentiméter, a melylyel a második Bírálásnál kevesebbet használtunk el, mint az elsőnél, 025 cm3 C02-nek fog megfelelni. Ki kell most számítani, hogy a palaczk térfogata szintén 0° C. és 760 mm. légnyomásnál mennyit tesz ki; erre a következő képletet használhatjuk: v __ v B ___ 0 (1 + 0-00367, t) 760, melyben a v a palac-zknak lemért térfogatát, fí az uralkodó barometer állást és a / a hőmérséket jelenti. Például: Palaczkunkat — mely 5100 cm3 ürtartalmu — fújtató segítségével megtöltjük levegővel, azután 100 cm3 barytvizet öntünk bele (a mit úgy készítünk, hogy körülbelül 4'5 grm barythydrát és 0 25 grm chlorbaryumot 1 liter vízben feloldunk) ; erre a palaczkot erősen rázzuk, majd 12 óráig állani hagyjuk. Eredeti barytvizünk 25 cm3-ének megállapítjuk literjét, vagyis addig'adunk bele oxalsavoldatot (P405 grm 1 liter vízben oldva), mig az 5 csepp alkoholos rosololdat által kezdetben vörös folyadék elszíntelenedik ; mondjuk, hogy ennek elérésére 2P2 cm3 oxalsav- oldat volt szükséges. Most a palaczkban levő barytviz tiszta részéből óvatosan kipipettázunk ugyancsak 25 cm3-nyit, ellátjuk 5 csepp rosololdattal és megtitráljuk. Mondjuk, hogy most csak 14-3 cm3, vagyis 6-9 cm’-el az előbbinél kevesebb oxalsav volt a reactio elérésére szükséges, vagyis az 5000 cm3 levegőben 6-9 cm3 On/ C. meleg és 760 mm. nyomású szénsav volt. Ha a palaczk térfogatának redukálásánál felvesszük, hogy a légnyomás 750 mm. és a hőmérsék 20°/ C., akkor .. (5100 - 100) 750 ._Qfi , 0 (1 + 0-00367 . 20) 760 1000.6-9 , , n A levegőben tehat van —— = 1 "5°/oo szénsav. 3) 4o9b J) A könnyebb érthetőség végett megemlítem, hogy a felhozott példában a palaczkban levő 100 cm3 barvtvizből csak 25 cnv-t vévén ki, a titrálásnál nyert differencziát 4-el szorozni kell; majd pedig, mivel a használt oxalsav 1 cm’-e 0"25 cmJ szénsavnak felel meg, az 1*
