Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A levegő - I. A levegő alkotórészei
A levegő. A levegő többféle irányban gyakorol befolyást az ember egészségére. Midőn ugyanis a levegőt belélegezzük, akkor az egyrészt átadja némelyik alkotórészét testünknek, másrészt azonban átveszi annak gázalakú anyagcsere termékeit; ezenkivül egyes betegség-okozó csirákat terjeszt, sőt fertőző betegségek közvetítője- ként is szerepel; végül pedig physikai tulajdonságai által is kifejti a levegő hatását az ember egészségére. I. A levegő alkotórészei. a) A nitrogén. A levegő alkotórészei között a nitrogén 78'8 térfogatszázalékkal szerepel. Ezen közömbös gáz tulajdonképpen csak az oxygént hígítja: a test nedvei az uralkodó nyomás arányában nyelik el azt. b) Az oxygén és az ozon. Az oxygént — melyből 207 térfogatszázalék van a levegőben, — testünk a lélegzés által veszi fel, és abban az égés fönntartására szolgál. A kilehelt levegőben körülbelől 5’3°/0-al van kevesebb oxygén, mint a belélegzettben. Az oxygén a körlégben egyenletesen van eloszolva, és csak igen ritka esetben találhatni azt ott a mondottnál kisebb meny- nyiségben; igv például mély bányákban 13°/0, sőt a szűk aknákban robbantás után néhol csak 5°/0 volt a levegőben. A levegő oxvgéntartalmát úgy határozhatjuk meg, hogy azt egy pontosan beosztott bürettába elzárt, tehát ismert térfogatú levegőből pyro- gallus-sav és kaliumhydroxyd keverékével elnyeletjük. — Activ Gärtner : A közegészségtan alapvonalai.
