Freud, S. dr.: Pszichoanalizis (Budapest, 1915)

48 tás funkciójától, s annak csak később áll majd a szolgá­latába. Ellenben arra szolgál, hogy a kellemes érzetek kü­lönféle fajtáit felébressze, melyeket analógiák és összefüg­géseik alapján a nemi gyönyör1 fogalmában foglalhatunk össze. A gyermek nemi gyönyörűségének főforrása bizonyos különösen ingerlékeny testrészek megfelelő izgatódása; ilye­nek a száj, végbél és húgvcső nyílása, de a bőr és más érzékfelületek is. Minthogy a gyermek szexuális életének ezen első szakában saját testében és nem a külvilág tár- gvaiban leli a kielégülést, azért azt egy Havelock Ellis al­kotta kifejezéssel az ciutoerotizmus szakának nevezzük. A testnek a szexuális inger keltésére különösen alkalmas ré­szeit pedig erogen zónáknak mondjuk. Az egész kis gyer­mekek ujjszopása jó példa arra, hogyan történik valamely erogén zóna autoerotikus kielégülése; már az a dr. Lindner nevű budapesti gyermekorvos is, ki először méltatta e jelen­séget tudományos észlelésre, helyesen kéjkielégülés gyanánt fogta azt fel és kimerítően leírta annak átmeneteit más és magasabbrendű nemi ténykedési formákba.2) Ezen életszak egy másik nemi kielégülési módja a genitale maszturbatórius izgatása, melynek oly nagy jelentősége marad a későbbi életkorban is és mellyel sok ember sohasem tud teljesen szakítani. Az autoerotizmus ilyen és ehhez hasonló működ­tetése mellett már igen korán jelentkeznek a gyermeknél a nemi kedvnek, hogy ahogy nevezni szeretjük: a libidó­nak azon ösztönrészletei, melyek egy idegen személyt vá­lasztanak társ ukul. Ezek az ösztönök ellentét-párokban lép­nek fel, mint cselekvők és mint szenvedők; e csoport leg­fontosabb képviselőiként felemlítem itt a fájdalom-okozás­ban való gyönyörködést (szadizmus), annak szenvedőleges ellenlábasát (masochizmus), az aktiv és passzív nézési ked­vet, melyek elsejétől csak később ágazik ki a tudni-vágyás, míg az utóbbiból a művészi és színészi mutogatási hajlam 1 „Sexuelle Lust.“ (Ford.) 2 Jahrhuch für Kinderheilkunde 1879.

Next

/
Thumbnails
Contents