Freud, S. dr.: Pszichoanalizis (Budapest, 1915)
36 tésére, elég, ha azok után az események után tudakozódunk, melyeket a gyermek a megelőző napon (az álom napján) átélt. A legmegnyugtatóbb megoldása az álom talányának az volna, ha a felnőttek álmai sem volnának mások, mint a gyermekekéi: olyan vágyak teljesülései, melyek az álom napján merültek fel. És valóban így áll a dolog; azokat a nehézségeket, melyek e megoldás elé gördülnek, az álmok behatóbb elemzése egyenként eltávolítja az útból. Vegyük mindjárt az első és legsúlyosabb ellenvetést, azt, hogy a felnőttek álmainak a tartalma többnyire értelmetlen és benne mindent inkább találunk, mint vágyteljesülést. A válaszom erre a következő: az ilyen álmok el vannak ferdítve; annak a lelki folyamatnak, melyből az álmok kiindultak, eredetileg egész más szavakban kellett volna kifejezésre jutnia. Meg kell tehát különböztetniök a nyilvánvaló álomtartalmat.1 amire reggelre kelve elmosódottan visszaemlékeznek és amit fáradságosan, bár látszólag tetszésük szerint, öltöztetnek szavakba, a lappangó álomgondolattól,2 melyről fel kell tételezniük, hogy az a tudattalanban leledzett. Ez az álomferdítés ugyanaz a folyamat, mellyel Önök már a hisztériás tünetek keletkezésének vizsgálata közben megismerkedtek és e ferdítés arra is enged következtetni, hogy az álom kialakúlásánál a lelki erőknek ugyanaz az egymást ellensúlyozó játéka szerepel, mint a tünetképződésnél. A nyilvánvaló álomtartalom elferdített, pótló-képződmény, mely a tudattalan álomgondolatokat helyettesíti és ez a ferdítés ellentállásoknak, az én elhárító erőinek műve, melyek éber állapotban teljességgel megakadályozzák, hogy az elfojtott tudattalan vágyak tudatossá legyenek, de melyeknek még alvás közben is van annyi erejük, hogy azokat a vágyakat leplezzék, álruhába öltöztessék. így azután az álmodó ép oly kevéssé érti meg a saját álma jelentőségét, 1 Manifester Trauminhalt. (Ford.) ' Latenter Traumgedanke. (Ford.)
