Freud, S. dr.: Pszichoanalizis (Budapest, 1915)
9 valamely, gondolkodását foglalkoztató, összefüggő lelki tartalom töredékei volnának. Erre az orvos, aki e szavakról jelentést tétetett magának, a hipnózis egy nemébe ejtette betegét és el-elismételgette elölte e szavakat, azzal a célzattal, hogy az majd tovább fűzi a hozzájuk kapcsolódó gondolatokat. Ez tényleg he is következett s a beteg ilyenformán reprodukálta orvosa előtt azokat a pszichikus történéseket, amelyek az önkívület alatt mentek végbe benne s melyeknek azok az elejtett szavak csak áruló jelei voltak. Mély szomorúság, gyakran költői szépség is jellemezte ezeket a fantáziákat, vagy ahogy mi mondanók: nappali álmodozásokat, melyeknek kiinduláspontja rendszerint egy atyja betegágyánál őrködő leány szituációja volt. Ha azután az ilyen fantáziák egy sorát elbeszélte, mintha megkönnyebbült és a normális lelki élethez visszatért volna a beteg. Ez az enyhülés több órán át tartott, de másnap újabb önkívület váltotta fel, melyet azután ugyanily módon szüntetett meg az újonnan képződött fantazmák elbeszélése. Nem lehetett kitérni az elől a benyomás elől, hogy az a pszichikus elváltozás, mely az önkívületi állapotokban megnyilvánult, e rendkívüli indulatteljes fantáziaképződményektől okozott ingernek volt a következménye. Maga a leány, ki betegségének ezen időszakában sajátságoskép csak az angol nyelvet tudta megérteni és beszélni, ezt az újfajta gyógykezelést ,,talking-cure“-nak keresztelte el, vagy tréfásan „chimney sweeping“-nek nevezte azt.1 Csakhamar, szinte véletlen folytán, kiderült, hogy a léleknek ilyen tisztára seprésével többet is el lehet érni, mint az újra meg újra visszatérő lelki homályok múló feltisztulását. Betegségi tüneteket is sikerült eltüntetni, ha a beteg a hipnózisban, indulatmegnyilvánulásai közepeit, visszaemlékezett arra, hogy mely alkalommal és milyen összefüggésben 1 Talking-cure — csevegési kúra. Chimney sweeping — kémény- seprés. (Ford.)
