Walla, Francisco: De asphyxia (Pest, 1840)

) 10 c a1 szív’jobb üregéből a' balba előmozdittatik. Illy— képen a' tetszhalálban azért kellene a' halálnak előállani, mivel a’ vérkeringés megakadályozta- tifc, és az életművek vért nem nyernek, mi nél­kül ezek élni megszűnnek. Innen látszik eredni a1 tetszhalál’ görög neve — Asphyxia — mert ha akadályozva van a’ lehellés, az érütésnek is rendetlenné kell válni* Azonban már most tudjuk: 1- ször Hogy a1 lehellésnek egészen más, és sokkal fontosabb rendeltetése van, mint csupán a’ tüdők1 véredényeit a1 vér’ átfolyására előkészí­teni, t. i. a1 vérnek nemesítése. 2- szor Bizonyos, hogy a1 kilehellés1 idősza­kában is az összeesett tüdőkön a1 vér átmehet, sőt valóban átmegy. Végre bal vélemény az, mintha a1 vérforgás a1 tetszhalálnál azonnal megszűnnék. Véleményem1 erősítésére helyheztessen bár ki va- valamelly állatot tetszhalálos állapotba, és bocsás­son akármellyik véredényből vért, fapasztalandja: hogy a1 vér több ideig magától folyni fog. Ta­pintván a1 szív1 táját, vagy valamelly üteret, an­nak mozgását, ennek verését szinte érzendi. Bichat a1 lehellés1 működését vizsgálván , élő állatnak megmezitelenitett gögsipjára ’s fejüterére czélirá- nyos eszközt alkalmaza, ’s ismételt próbatételei után tapasztalá: miként ha a 1 gőgsipot annyira megszorítá, hogy levegő a’ tüdőkbe semmikép1 sem hathatott, a1 vérkeringést még is érzé a1 fej- ütérben. Ha különben a1 halál azért lépne be a1 tetszhalálnál , mivel a’ szív össze nem húzódik, és így az életművek vért nem kapnak; akkor min­den működésnek, valamint az alélíságnál, egy­szerre megkellene szűnni 5 már pedig fellyebb ép­pen az ellenkezőt láttuk, t. i. hogy a1 működések lépcsőnkint, és mindég ugyanazon renddel halnak

Next

/
Thumbnails
Contents