Walla, Francisco: De asphyxia (Pest, 1840)

) 36 C

a’rekeszizomideg leköttetik, vagy keresztül metszetik. A’ gerinczagynak utolsó nyak-, és első hátcsigolya közt történt megszakasztása, hasonló következést okoz, hanem csupán azért, mivel a’ bordaközi izmok szélhüdt állapotba helyheztetnek, és a’ lehellés' terhe a’rekeszizomra támaszkodik. Leg- hamarébb köszönt be a’ tetszhalál, ha a’ nyakszirt, és első nyakcsigolya közt sértetik meg a’ gerincz agy, mivel ez állal minden lehellésre szolgáló izmok működésüktől megfosztalak. Ezekből bátran állíthatjuk, bogy a’ fejezésnél legközelebbi halálos ok a’ tetszhalál, mivel az idegrendszer’ akadályoz* tatása, és a1 vérzés későbben állnak elő. Ezt erősítő Legallois próbatéte, ki elmetszvén egy házi nyúlnak a’nyakát, tapasztalá, hogy ez egynéhány óráig még élt. Végre ezen tetszhalál’ teremtésére elegendő, ha a’ gége’ felső és alsó idegeit keresztül metszük, mivel ez által a’gőg belső izmait, mel- Ivek a’ belehellésnél tágítják a’ hangrést, szélhii- dütt állapotba hozzuk* Sebészi észrevételek és próbatétek ezen tetszhalál különféle fajait felvilágosi- ták. Ide számítandó még az újszülöttek’ tetszhalála is, azon állapot t. i. midőn az éppen újon született gyermek, gyengeség miatt a’ lehellést meg nem kezdheti*

Végre többen a’ menykőütés, és fagyástól okozta- totttetszhalált is ideszámítják. De lehet-e tetszhalálnak helye ha valamelly állat menykőtől illetve holtan rogyik a’ földre? nem az idegrendszer renditése által gátoltatik ennek minden életműre való hatása? a’ szív és a’ tüdők nem szüntek-emeg egyszerre működni, és nem lépett-e be ugyanazon időben ájulás és tetszhalál ? — Ha a’ hideg oily magas fokon áll, hogy az élet’ minden működései eltöröltetnek, és következőleg halált húz maga utált,