Walla, Francisco: De asphyxia (Pest, 1840)

) 37 C

nem támadtatik-é meg legelőször az idegrendszer, vagy talán elébb akadátyoztatik a’ lehellés minden más működések felett ? Ezen esetek nyilván más természettel bírnak mint a'tetszhalál, mi onnan is kitetszik, hogy mint a’ halált megelőző jelenségek, úgy a’ holttesten észrevett változások nem egyeznek meg a’ tetszhalál’ különítő jeleivel,

4) A’ tüdők’ szélhüdése okozta tetszhalálról.

Nem elég hogy lehellésre alkalmatos lég hasson a" tüdőkbe, hanem a' tüdőknek azt át is kell vál- taztatniok úgy, hogy a’ savitót abból elválasszák, ’s a’ visszeres vérnek üteressé változtátására használják. A’ savitó saját rokonságánál fogva nem megy által vérbe, hanem a’ tüdőnek kell azt különös munkássága által felszívni és használni. Ebből láthatni, mikép ha a’ tüdő életműködését elveszte, szélhüdt állapotba jut, mi éppen annyi, mintha egyik vagy másik az előbbeni három feltételek közül hiányzanék, ’s igy tehát hasonlókép tetszhalál származik. Kétségkívül nehéz meghatározni váljon e’ faja a’ tetszhalálnak önkénytesen lép-e be1? talán ollynemü, mellytől a’ halállal küz- ködők legtöbb betegségekben meglepetnek; mert igen valószínű, hogy a’ tüdőkben a’ be- és kile- hellés csak a’ megzavart vérkeringés’ következésében nehezül meg, E’ nemét a’ tetszhalálnak előidézni próbálók a’tüdő-ideg’, aJ 8-dik pár, lekötése vagy átmetszése által. Azonban az irók e’ kísérlet’ eredményéről nincsenek egy véleménnyel. Bichat p. o. azt állítja, hogy a’ tüdőknek minden idegbefolyástóli megfosztására koránsem elég élő állatban a’ bolyg — és együttérzideget átmetszeni;