Walla, Francisco: De asphyxia (Pest, 1840)

) 35 C

vagya’ száj, or, és*gőgsipba erőművileg akadá- lyoztatik a’ légbefolyás, akkor felakad a' lehellés és beáll a tetszhalál. A’ tetszhalál’ ezen fajához többféle bántalmak csatlakoznak.

1-ször A’ légnek tüdőkbe való hatása erőmü- vi akadály által elzáródhatik p. o. ha valakinek szája és orlyukai erőszakosan bedugadtak, ez által a’ halál azon jelenségekkel elkövetkezik, mel- lyekről az általános tetszhalálnál szólottunk. Ezt megfojtás által okozott tetszhalálnak nevezzük. Hasonló jeleket veszünk észre , ha valamelly idegen test véletlenül a1 gőgsipot vagy a’ hangrést elzárja, — vagy ha ezen elzárás valamelly közel fekvő test’ nyomásától ered p. o. a’ bársing- ba akadott idegen testtől, a’ paizsmirigy’ daganat- jától, a’ hangrés’ kinövésétől sat. A’ mellkas külszínén elkövetett mély és széles sebek szinte erő- müvi akadályhoz tartoznak, mivel a’ kül levegő gyengíti a’ tüdőket, ezeknek tágulását, következőleg a’ levegőnek belső részbe való folyását gátolják. Ezekből kitetszik, hogy igen sok félék a’ körülmények, mellyek a’ tetszhalál’ ezen faját képezik. Felakasztás által okoztatott teszhalál is ide számítandó, jóllehet más ok is elősegíti a’ halált u. m. az agy’ véredényeiben megaludt vér, az első nyakcsigolya’ űczamodása, és több más.

2 szór Beköszönt az említett tetszhalál ha a’ lehellésre szükséges izmok megsértetnek p. o. néha meg történik, hogy a’ rekeszizom, a’ iehellés fősegédeszköze, az erőltetésnél elszakittatik, vagy megsebesítetvén tetszhalált okoz. Ezen környüláí- fásnál a’ tetszhalál többnyire lassú léptekkel halad mivel a’ lehellés’ folytatására ezen izom’ kis része is elegendő, és mivel a’ bordaközi izmok meg nem szűnnek működni. Hasonló hatást tapasztalunk ha

3 *