Walla, Francisco: De asphyxia (Pest, 1840)

—

zett, az ütereä vér pedig sötétebb Ion Mind a' mellett nem ezen hatást, hanem a" vérképezés’ akadályoztatását tekinthetjük a’ halál főokának , mit a’jelenségek és a’ holttest’ állapotja, melly mindenmás tetszhalálosakéhoz hasonló, bizonyítanak.

Előszámitám tehát a’ lég' különféle nemei által nemlegesen okoztatott tetszhalál’ fajait; valamennyien a’ legkülönfélébb alakban állanak elő, a’ szerint, a’ mint t. i. a’ légnemek tisztán vagy közönséges levegővel vegyülten nagyobb vagy kis- sebb mennyiségben beleheltettek. Ezek annál öldöklőbbek, mennél szükségesb az egyénnek a’ lehellés; azért p. o. a’ madár hamarább hal meg az emlősnél, ez előbb egy csúszónál, egy öreg előbb lesz áldozattá egy fiatalnál. Ebben a’ tekintetben legnagyobb fogékonysága van az embernek minden állatok közt. Az akadályozott vérképezést helyre hozó módok mindenkor egyformák t. i. hogy a’ lehellést gátló levegő helyett éltetőnek befolyását eszközöljük, vagy mesterségesen a’tüdőkbe fújjuk. Végre a’ test' belső és külső fölszinére alkalmazott izgató szerekkel a’ szendergő és örök elalvással fenyegető életműködést felébresszük. Azon tetszhalálnál , hol az idegrendszer is akadályoztatik működésében, — mint széngőz által okozottr.ál — a" fellyebb említetteken kívül olly szerekhez is nyúlhatunk, mellyek az agy’ állapotját veszik leginkább tekintetbe, így ha vértorlódás történt az agyra, mit az arcz’ és szemek3 pirosságából, ajkak’ duzzadásából ismerünk meg, érvágást teszünk vagy pedig nadályokat alkalmazunk e’ helyekre.

á) Légiiéinek által igenlegesen okoztatott tetszhalálról.

Ennek bővebb magyarázását feleslegesnek tartom, minekutána tudjuk, hogy azon légnem okoz-