Walla, Francisco: De asphyxia (Pest, 1840)

) 17 C

más életművek között az agy a’ halálos benyomást először fogadja be; azért működésének hasonlókép, azon életföntartásra szükséges befolyásnak is, mellyel az agy minden idegrendszerre bir, szűnnie kell. Ennek következésében a’ többi életműveknek is halniok kellnern csupán azért, mivel visszeres vért foglalnak magokban, hanem mivel az idegrendszer befolyásitól elvannak különözve. Ezen utóbbi halálos ok különböző fontosságú külömböző egyének, és életműveknél, az idegbefolyás1 törvényei szerint, az az: annál fontosabb l-ször valamelly állatnál, mennél korosabb és nemesebb az, 2or valamelly életműnél, mennél állatiabb ennek működése így p o. az egyént tekintve gyorsabbés kitünőbb befolyással bir az emberre mint a’csúszóra, sebesebben hat egy meg- I- ttre, mint egy magzatra. Tekintvén az életművet e őbb mntatkozik a szabadakarat alá vetett izmokban, minta1 szívben, és a tengéleti működések* készületeiben. Ez ismét egy ok, miért akadályoztatnak a* feljebb említett rend szerint a’ működések , és miért visz még egy darab ideig minden részekhez vére- resvért a1 szív — mert nem olly hamar szélhüdik, mint a’ többi izmok.

Az előhozottak miatt néhány élettudósok a1 visszeresvér’ halálos befolyását is át akarták ruházni az idegrendszerre, állítván, hogy minden más életművek azért halnak meg, mivel előbb az idegrendszer1 működése végkép elnyomatott légyen. Ők hivatkoznak azon gyorsaságra, mellyel némelly mérgek halált okoznak a1 nélkül, hogy az életművek szembetűnő változást mutatnának, bár melly utón is jutottak oda. De hogy tárgyamtól se távozzam me*ze, legfőkép azon sebességet tekinthetjük, mellyel némelly ártalmas légnemek hozzák elő a1 tetszhalált, mi valóban olly hirtelen történik, és a'

2