Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)
Átalános kórboncztan
Bujakóros gumó. 79 b) Hengereshámrákulék (Cylinderepithelialcancroid) talál- tatik a végbélnek, rémesének (Colon) és gyomornak takhártyájá- ban és más szervekben, falhoz lapuló (wandständig) vagy gyűrű- forma dagokat képez, lágy, le vésés, fehér metszfölszinnel, melyek a fülületen csakhamar fekélyedésbe mennek át. Többnyire helyiek, de másodlagosan is elterjedhetnek a nyirkmirigyekre, a májra, ritkán más szervekre is. A másod dagok egészen az elsőd dagok- nak alkatával bírnak s górcsői vizsgálatnál nagyobbrészt hengeres hámot mutatnak, szemcsés (acinös) testekbe rendezve (I. 10.). Itt is jönnek elő formák a rostváznak szemölcsös-bolyhos kinövéseivel s átmenetek a rákba buja sejtsarjadzás által ; ezen átmeneti formák nagyon gyakoriak, minden szervekben előjönnek s többnyire le vésés velősrákok külemével bírnak (Wagner szerint rák hengeres sejtekkel). 16. Mag- és nyirksejtdagok (Kern- und lijinplizellcngesell wülste). Ezen osztályba tartozó dagok lényegileg kis, petéded és kerek magvak halmazából állanak, melyek legfelebb egy vörös vértestecsnek nagyságát érik el, és kis, tökéletlen, legkiképzettebb állapotban a nyirksejtekhez hasonló sejtekből. Ezen dagok legtöbb esetben nem helyiek, hanem átalános idült vagy heveny betegségek által tételeztetnek föl s jellemző újképleteket képeznek a bujakór, lépra, takony, fehérvér, hagymáz, bőrfarkas és gümökórnál. Többnyire elsődleg nagy számmal lépnek fel a testben, mindég csak csekély térimét érnek el, tehát soha sem nagyságuk, hanem számuk által hatnak károsan és roncsolólag. a. Bujakóros gumó (der syphilitische Knoten), mézgadag (Gummigeschwulst), bujag (Syphiloma). Ezen dag átalános bujakor következtében a test különböző szerveiben képződik. Többnyire kerekded, meglehetős élesen körülírt, de sejtszövettakaró által ritkán betokozott. lerime többnyire csekély, leginkább borsó- vagy magyoró-, ritkán diónagyságú s csak kivételesen nagyobb. Majd egyes, majd nagyobb számban fordul valamely szervben elő, néha azonban egyszerre több szervekben is nagyobb számmal előjön.
