Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)
Átalános kórboncztan
76 Kóros újképletek. Ezen szabványosan rendezett hámsejtekből álló szemcsés testek mindég elsődleg fejlődnek ki a kötszövetben kötszövet- sejtekből és soha rendes hámból, melylyel semmi közösségök nincs, a sejtek alakját és rendezését leszámítva. Mind azon adatok, melyek azt bizonyítják, hogy ezen dagok hámtömegei a rendes hám sarjadzásából származnak, nem a tulajdonképi hámrák vagy rákulékra vonatkoznak, hanem a bőrnek fekélyedő szemölcs- és mirigydagaira, melyek külső hasonlatosságuknál fogva gyakran összezavartatnak a hámrákkal. A hámrákok elsődleg leginkább a külbőrön és takhártyákon fejlődnek, azonkívül a csontokban és rostos hártyákban p. a kemény agykérben. A szemcsés testek fejlődése kötszövetsejtekből kétfélekép történik : belgyarapodási (endogen) sejtképződés és a sejtek oszlása által; kis kerek sejtek halmaza képződik, melyek további oszlás által folytonosan gyarapodnak és kölcsönös nyomás folytán lassanként sokszegletűek lesznek; a lapos sejtű hámráknál ekkor az elrendezés hasonos lesz a külhámnál előjövővei, kívül feküsz- nek a fiatalabb, a nyálkarétegnek megfelelő, a körönyhöz függőlegesen álló sejtek, belül az öregebbek, a szarurétegnek megfelelők; a hámráknál hengeres hámmal, a hengeres hámnak egyszerű vagy kettős rétege képződik, mely a körönyhöz függőleges irányban van állítva. A szemcsés (acinös) testek kötszövetvázba vannak beágyazva, mely eleinte magához az anyatalajhoz tartozik, később a sejtszövet szaporodása által képződik, miért gyakran a kötszövet- fejlődés minden fokozatait mutatja; majd igen nagy, majd igen csekély mennyiségben van jelen és nagy s öregebb dagokban néha egészen tönkre megy, miért előbb azt hitték, hogy a hámrák semmi vázzal nem bírna. A hámrák növése háromfélekép történik : 1) Új szemcsés testeknek folytonos képződése által a váz és környezet kötszövet- sejtjeiből; 2) a szemcsés testek növése által, sejtjeik folytonos oszlása folytán; 3) a szemcsés testek rügy szerű kinövése által, minek következtében azok lassanként fürtszerű kinézést kapnak. Ezen növésnél a sejtképződés a szemcsés testekben majd gyér, majd nagyon buja, az újonképződött sejtek alkat és elrendezésre nézve többnyire az öregebbekhez csatlakoznak, mégis vannak esetek, melyekben a sejtképződés nagyon tömeges lesz, a sejtek lassanként elvesztik szabványos alakjokát és rendezésűket és igy a ráksejtek jellegét veszik föl; ilyszerű dagok eszközük az át
