Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)

Átalános kórboncztan

Kötszövetdag. 35 lesz és a porczsejtek kötszövetsejtek jellegét veszik föl. Ily átme­net csontszövetből is történhet kötszövetbe; az leginkább a csont­savak felszivédása folytán eszközöltetik, azonban inkább a csont­szövet visszaképződését mint a kötszövet újképzését állítja elénk. Az újonképzett kötszövet mindég több kevesebb edényt fog­lal magában, tehát növésre és azon kóros változásokra képes, melyekre a rendes kötszövet. A növés a sejtek folytonos gyara­podása és azok általi új alapanyagnak képzése folytán történik. A változások, melyek az újonnanképzett kötszövetben felléphet­nek : lob, vérzés, zsíros átváltozás, elmeszesedés; ezenkívül kiin­dulási pontja lehet az más újképletnek, minők : a csontszövet, porczszövet, rák, gümő stb. Újonnanképzett kötszövet előjön mint a rendes kötszövet túltengése vastagodása és keményedése annak minden formája és helyiségeiben, képezi a legtöbb szervek hegszövetét, álhártyákat, tapadásokat, csomós, ágas tömegeket hártyában és gyurmákban, feltétezi az idegen testek és más újképletek betokozását és végre dagok alakjában lép fel. a) Kötszövetdag, rostdag (Fibrom, Inom, Fibroid). (Leimgebende fibroide Geschwülste, Rokit., Tumor fibrosus, desmoides, Müller J., Fasergeschwulst, Lebert és több mások, Desmoid. Chondroid, Staetom, Skirrhvstb., a régi pathologok.) A rostdag fejlődésének legfelsőbb fokán levő, csu­pán érett kötszövetből álló dag. A kiképzett rostdag kisebb vagy nagyobb, kerek, tojásdad, csomós vagy csoportos alkatú (drüsig) tömeg; majd élesen körül­írt és laza sejtszövet által betokozott, majd többé kevésbé erősen össze van a szomszéd részekkel nőivé vagy azokba lassankint megy át. Összeállása többnyire kemény, porczszerü; átmetszése késsel nehéz, a szövet csikorog; minden, a dagon vezetett met­szés felszíne sima, fénylő, szürkésfehér, sárgás, vörösesszürke (majd mint átmetszett inak, majd mint porczok), a rostnyalábok s azok másod elrendezése szabad szemmel többnyire könnyen láthatók, néha semmi rostok nem mutatkoznak. A dag a metsz- lapon majd mint egészen egyenletes tömeg lep föl, majd nagyobb vagy csekélyebb számú gocsökbol all, melyek kötszövet áltál szo­rosan vagy tágan vannak egymással összekötve s közközepes köt- szövetmenetek által vétetnek körül s tartatnak össze. Némely da- orok naivon laza kötszövetből allanak es azért a közönséges tö­O OJ ...

Next

/
Thumbnails
Contents