Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)
Átalános kórboncztan
28 Kóros újképletek. hatnak újképletekhez. — Az alapanyagok, rostok, hártyák az újképzésben csak sejtjeik befolyása mellett vesznek részt, de önálló cselekvő sarjadzásra nem képesek. Mihelyt az inger a sejtet éri, az új anyagnak felvétele által megduzzad, és mint a szaporodás első tünete a mag oszlása lép föl. A további lefolyás kétféle lehet : 1) az oszlott mag körül a sejt is elfüződik, az így újonképzett sejtek tovább oszlanak stb.; 2) a mag oszlása a sejtben az újonképződott magoknál ismétlődik és a sejt lassanként gazdag magivadékot (Kernbrut) tartalmazó anyasejtté lesz; sejtek képzésére ez esetben vagy nem kerül a sor vagy a magvakból belgyarapodási sejtek képződnek, melyek később szabadok lehetnek. Első pillanatban minden újképletnek ily módon létrejött magvai és sejtjei egymáshoz hasonlók és csak később lép föl az elemek fajlagos elkülönzése, midőn az újképlet saját jellegét veszi föl. A sejt újképzése tehát 1) az által jő létre, hogy egy rendes szövetnek már létező sejtje eloszlik. Az oszlás a magtestecs oszlásával kezdődik, ezt követi a magnak elfiiződése két részre, midőn az oszlott magvak körül a sejt is elfüződik. Néha magvak és sejtek is 3 vagy négy részre oszlanak. 2) Belgyarapodási sejtképzés által; ez ritkább folyamat; ez a magvak szaporodásával kezdődik az anyasejtben, oszlás által; mikép képződnek azután a sejtek, még nem egészen világos; lehetséges : a) a tartalom oszlása a barázdaképzés egy neme által, úgy hogy tehát minden mag körül a bennék egy része elkülöníttetik, és később sejthártyával vétetik körül vagy b) a sejthártyának kiválása a magból. 3) A sejt újképzésének még egy harmadik neme is elfogadtatik (Virchow), t. i. az u. n. ivadékhézagokban (Bruträume) a sejten belől, de az ily leletek egyéb értelmezéseket is megengednek. (L. a.) A sejt, az „alakelem (Formelement) vagy elemi szervezet (Elementarorganismus)“ (Brücke), azaz a legkisebb, legegyszerűbb szerves készülék, melyben az élet folyama lejátszódik, kerek vagy petéded hólyagosa egy maggal, mely közönségesen a sejtfalon, ritkábban a sejttartalom egyéb helyein találtatik. A tartalom, a sejt legnevezetesebb része, — minthogy abban életének legfontosabb folyamatai összpontosulnak, — lágy alapanyagból (GrundSubstanz) áll, számos abba behintett, pont egész durvaszemcse nagyságú rögcsékkel (Molecüle). Az alapanyag (hússzerű anyag [Sarcodé] Dujardin, előképle [Protoplasma], Remak, Schulze M.) egynemű, félig átlátszó, nyúlósfolyékony,
