Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)
Átalános kórboncztan
Kóros újképletet. 27 tek bizonyos összeségéhez hasonló, vagy legyen attól nagyon különböző, utolsó legfinomabb szövettani elemei mégis: sejtek, rostok, alapanyagokból stb. állanak, lényegileg a rendes szövetek utolsó elemeivel hasonos alkatúak s ugyanazon törvények szerént vannak képezve mint ezek, úgy hogy az elemi részeknek élet- és kórtani képződése és fejlődése közt tökéletes összhangzás uralkodik. Valamint a rendes szöveteknek első képződése a petesejtből indul ki s annak folytonos oszlásából és ennek származékaiból ered, úgy a kóros szövet első képződése szinte a rendes sejtekből indul ki és annak elemei azok oszlása és szaporodásából (Proliferation) származnak. Valamint a petében termékenyítés által adatik a lökés a képződési folyamatok azon sorozatához, melynek végeredménye a testnek, szerveinek és szöveteinek létrejövetele, úgy az élettani sejtben a beteges inger adja a lökést a képződési folyamatok azon sorozatához, melynek eredményét mint újképletet, dagot látjuk magunk előtt, A sejtben izgatás által előidézett folyamatok, azokhoz, melyek a petesejtben termékenyítés által előidéztetnek, lényegileg hasonlók; épen úgy birnak az ezen folyamatok következtében újonanképzett sejtek lényegileg az élettaniak sajátságával. Minden rendes sejt kiindulási pontja lehet az újképződésnek, a kötszövetsejtek mégis erre nézve legelső helyen állanak. A köt- szövet egész testben egyenletesen el van terjedve, minden gyurmának és hártyának vázát (Stroma) képezi, a test minden szervét és rétegét egymással összeköti, és módosulataiban mint csont és porcz a csontvázat képezi. Nincs tehát a testnek oly helye, melyen az újképződést előidéző inger kötszövetsejteket ne találna. Ezen sejteken kívül az újképződés mirigy- és hámsejtekből is kiindulhat, de itt lényeges különbség létezik, mennyiben kötszövetsejtek- ből az újképletek különböző fajainak mindenike kiindulhat, a mirigy- és hámsejtekből pedig csak egyes, bizonyos fajok. A vér- testecsek szaporítása (Proliferiren) is a lehetőségekhez tartozik, de e felől még kielégítő tapasztalatokkal nem bírunk. Az idegduczok és a központi idegrendszer saját idegsejtjeiről sem tudjuk, "vájjon szaporítani és újképleteket létrehozni képesek-e. A reczeg idegsejtjeiről egyes észleleteink vannak, hogy azokban belgyarapodási (endogen) megszaporitás előjön. A sejteken kívül a hajszáledény- falaknak, az idegburoknak (Neurilem), izomcsőburoknak (Sarco- lem), a sima izomrostoknak magjai is kiindulási pontul szolgál
