Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)
Átalános kórboncztan
26 Kóros újképletet. üreg egyes részeinek áthelyezésében a hasüregbe és megfordítva mutatkozik. 2. Iszamok és sérvek (Vorfälle und Hernien). Szívhely- hagyás (Ectopia cordis), tüdősérv (Pneumocele), rekeszsérv, hassérv, köldőkzsinórelőesés, lágyéksérv, agy sérv (L. különös rész). a IV. Torzképletek a részek formájának változása által. Nagyon gyakran előjönnek egyéb szövetváltozás nélkül és az egyes szervek boncztani változásainak leírásánál vétettek tekintetbe. A torzképletek kimerítő leírását stb. 1. a következő munkában : Die Missbildungen des Menschen, systematisch dargestellt von A. Förster, nebst einem Atlas von 26 Tafeln. Jena 1861. 2. A szövetek és szervek képződésének és visszaképző- désének változásai. A) Kóros újképletek. I. Szervült újképletek. (Organisirte Neubildungen.) Szervült újképlet, álképlet (Neoplasma) alatt azon szövet értetik, mely eredetileg nem kiegészítő része valamely rendes szövetnek vagy szervnek, hanem kóros folyamatnak terménye. Az újonnan képzett szövet formára és elrendezésre nézve vagy anyatalajának rendes szövetéhez csatlakozik és így a szervnek, melyben képződik, csak nagyobbodását okozza, túltengés (Hypertrophie), túlképződés (Hyperplasie); —- vagy formára és elrendezésre nézve a szerv szöveteitől eltér és azért a szervben sarjadzó idegen képlet jellegét veszi föl, álképződés (Heteroplasie). Az ily nemű, maradandólag s önállólag növő és elkülönített tömegként fellépő képlet dagnak (Tumor) mondatik. A túltengés és túlképződés által létrejött szövetek teljesen hasonlítanak a megfelelő rendes szövetekhez; újonan képződhetnek ; sejtszövet, kötanyagok, izom-, ideg-, mirigyszövetek és edények. Az álképződés által létrehozott szövetek két osztályba oszlanak, az elsőbe valók szinte ismétlései az ép test nevezett alapszöveteinek, de rendellenes tömegben és elrendezésben; a másodikba valók azonban oly képleteket állítnak elő, melyek ezen módon, szövettani elemeiknek ezen tömege és elrendezése mellett a testben levő alapszövetek egyikéhez sem tartoznak és hasonlítanak. Legyen azonban az újképlet mint egész a rendes szőve-
