Fodor Imre - Gáli Géza (szerk.): Benedict Henrik belgyógyászati dolgozatai (Budapest)
Újabb szempontok a köszvény kór- és gyógytanában
79 tását, a proteolytikus-íermentumok végzik; a nukleinsav továbbon- tása szénhydratokra, phosphorsavra és purinbázisokra (aden'in, Guanin) a nukleásera háramlik; az adenin és guanin-nek desamidá- lását hypoxanthinná és xanthinná való átalakítását desamidásé-k végzik; a fermentum, mely a xanthint és hipoxanthint húgysavvá élenyíti, nyilván egy oxydase; végül azok a fermentumok, melyek a húgysavat tovább bontják, mint urikolytikus (húgysavbontó) fermentumok szerepelnek az irodalomban. Tehát nem kevesebb, mint négy fermentativ folyamat szükségeltetik ahhoz, hogy a nukleo-albuminokból a húgysav képződjék, — a húgysav, melynek a vizeletben való megjelenése kevés változatlan purinbázissal együtt a szervezetben végbement nukleoalbiimin-felbontásnak egyetlen hírmondója és fokmérője. Az ötödik fermentum: az urikolytikus fermentum, mely a húgysavat a szervezetben részben tovább bontja, gondoskodik azonban arról, hogy ezen fokmérő csak relativ legyen. A kiválasztott húgysav és purinbázisok (együttesen a „vurint estek") nitrogénje az egészséges embernél körülbelül a felét teszi a nukleoalbuminok alakjában bevitt purintest-nitrogennek. Ezt a nitrogen értéket tehát kettővel kell szoroznunk, hogy a szervezetben felbontott purintestek nitrogénét kiszámíthassuk. (Burian és Schur „Inte gr ativ-faktor a.") A változatlanul kiválasztott purinbázisok körülbelül egy tizedét teszik a húgysav-kiválasztásnak. A táplálékkal bevitt nukleinalbuminokból keletkezett húgysavat (vagy purintesteket) Burian és Schur szerint „exogén,“ húgysavnak nevezzük. Ennek a mennyisége természetében a bevitt tápanyagok mennyi- és minőségétől függ. Minél több nukleintartalmú táplálékot viszünk be, annál nagyobb lesz. Legnagyobb az agy, thymus, pankreas, hús élvezete után. Kávé és tea, melyek coffein- és teínije szintén a purinbázisok származékai, hasonlóképen szaporítják a mennyiségét. A növényi fehérjék, a zöld főzelékek, a gyümölcsök, a tej és termékei, a tojások nem tartalmaznak nukleoalbumint, ennélfogva nem is járulnak az exogén húgysav szaporításához. Belülről jövő, „endogén" húgysavnak nevezzük azt a húgysav- mennyiséget, melyet a szervezet saját sejtállományának nukleinjából termel. Ennek a mennyiségét kapjuk akkor, ha a húgysavat éhezés közben, vagy pedig olyan étrend mellett határozzuk meg, amely nem termel a maga részéről exogén húgysavat. Ezen ú. n. purinmentes diéta mellett kiválasztott endogén húgysav menny iség minden egyes emberre nézve majdnem állandó egyéni érték. Összehasonlítási alapul csakis ez szolgálhat. Egészséges emberné1 (E30—(E60 gr. nitrogénra átszámítva, ez ezen értéknek 1/3-a, azaz 0-10—0'20 gr. húgysav nitrogén. Ezen érték növekedni fog akkor, ha a szervezet saját nukleinalbuminjait nagyobb mértékben bontja fel, mint rendesen: maA nuklein-anyagcsere szótárából még keKjc^tog fogalommal kell megismerkednünk: ez az exogén és az endogén lmgysav fogalma.
