Fodor Imre - Gáli Géza (szerk.): Benedict Henrik belgyógyászati dolgozatai (Budapest)
Az epekőbetegség kór- és gyógytanának néhány kérdéséről
50 vennie. Meg kell küzdenünk az epekőképzödés legelső elementáris feltételeivel, a „cholestearindiathesisset" és az epepangással. A „cholestearindiathesis“ alatt Aschoff nyomán mindazokat a még: igen határozatlan anyagcsererendellenességeket kell értenünk, amelyek részint fokozott cholestearin kiválasztáshoz vezetnek, részint az epe chemiai alkatát, — mint ez a fejezet elején részletezve volt — olyan értelemben befolyásolják, hogy a cholestearint nem képes többé oldatban tartani. Hogy ilyen alkati zavarok léteznek, ezt már a régibb orvosok sejtették. Az epekőbántalom családon- kint való fellépése, más anyagcserezavarokkal, pl. vesekonkremen- tumokkal, köszvénnyel való együttes előfordulása, megerősítette őket ebben a meggyőződésben. Ami főképen minden észlelőnek szemet szúr, ez a gyakori előfordulása elhájasodott egyéneknél. Beneke sejtett már összefüggést a cholestearin-kövek és a bőséges zsírpárnák között és a különben oly szigorú és kritikus Virchow hasonló nézetnek adott kifejezést. Mennyire szükséges az alkati momentum számbavétele, biztosan mutatja a terhességnek, a szülésnek és a szoptatásnak a jelentősége, melyet ezen rövid cikken belül is már ismételten ki kellett emelnem. Ha az epekőbetegek között ötször annyi a nő, mint a férfiú, akkor ez csakis e folyamatoknak tulajdonítható. A nem szült nők közt az epekő nem gyakoribb, mint a férfiak között. A különbség olyan óriási, hogy nem jövünk ki avval, ha tisztán mechanikai, az epe folyását korlátozó momentumokat veszünk fel: pl. a diaphragma renyhébb mozgását, a növekedő méh által okozott abdoininális térszűkítést, a terhesek rendes bélrenyheségét, az abdoininális zsír fel- halmozódását. Hiszen ezen momentumok szintén szerepelhetnek, de mellettük más elváltozásokat is fel kell vennünk, melyek részben az általános anyagcserében, részben a máj chemismusában játszódnak le. Ezek ismeretének csak a kezdetén vagyunk. A terhesek vére, mint említve volt, már jóval több cholestearint tartalmaz, mint a normálisoké. Hofbauer úgy találta, hogy az epekőképződés főtényezői: az epepangás, a cholestearinkiesés, a hólyagfal sejtjeinek a leválása terhes asz- szonyoknál mindig jelen vannak. Ő olyan asszonyoknál, kik a szülés alatt, vagy röviddel előtte vagy utána meghaltak, egészen jellemző elváltozásokat talált a májban és az epeuíakban, melyek oka gyanánt az epepangást, a passiv vérbőséget, a vörös vérsejtek fokozott szétesését és foetális bomlásanyagok erősebb odaáramlását tekinti. Az epekőképződés feltételei tehát meg vannak adva: epepangás, a cholestearin kiesése már az insufficiens máj sejtben, fokozott chole- stearinkiválás az epében a vörös vérsejtek erősebb szétesése folytán, míg a nagyobb epeutak vérbő nyákhártyája fokozott nyálka- kiválasztáshoz vezet. A másodlagos fertőző hurut keletkezésére terheseknél vagy szülés után, szintén bőven nyílik alkalom. Annyi tény, hogy a máj funkciója a terhesség alatt igen gyakran zavart, erre utalnak az urobilinuria, az alimentaris cukorvizelés, sárgaságra való hajlam. Minthogy a cholestearin diathéziséről való ismereteink éppen csak most kezdenek kialakulni, a belgyógyászat még nem találhatott
