Fodor Imre - Gáli Géza (szerk.): Benedict Henrik belgyógyászati dolgozatai (Budapest)
Az anaciditásról
19 Sósavtöbblet mellett a nitrogén kiválasztás kissé később emelkedik és inkább valamivel több, mint normális esetekben, átlag 52°/0 (2. görbe). Kompenzált anaciditásoknál, azaz igen ió motilitás mellett a nitrogén kiválasztási görbe valamivel alacsonyabb, a bevett nitrogén 41%-a lesz kiválasztva (3. görbe). Dekompenzált anaciditásoknál, ahol vagy a gyomor motilitása szenvedett vagy okunk van felvenni, hogy a pankreas működése igen tökéletlen, a nitrogén kiválasztási görbe semmi emelkedést nem mutat és a kiválasztott nitrogén °/0-a 24 és 30 közt ingadozik (pl. 4. görbe). Ezen eljárással tehát képesek vagyunk a legfontosabb tápanyagnak, a fehérjének tökéletes vagy tökéletlen feldolgozását a gyomor-béltractus- ban ugyanazon szemlélhetőséggel feltüntetni, mintha a fibrin- pehely vagy alvadt tojásfehérje emésztését a mesterséges emésztőkeverékben in vitro követnök. A jól kompenzált és a nem kompenzált achylia közti különbséget ezen görbe szintén feltünteti, atneny- nyire a fehérje emésztéséről van szó. Képesek vagyunk továbbá az achyliás betegeknél a kompenzáció javulását követni. Egy esetemben, melyben felvételkor a fehérjének csak 25°/0-a jelent meg felbontott állapotban a vizeletben, később sósav adása után a vizsgálat több mint 50°/0-ot mutatott ki. Azt hiszem, hogyha a körülményes Kjeldahl módszert egy egyszerűbb hugyany meghatározással helyettesítjük, akkor ezen módszer klinice általánosan alkalmazható lesz. A vizeletvizsgálat azért is bír jelentőséggel, mert anacidoknál ki tudjuk mutatni a vastagbálbeli fehérjerothadás termékeit, az indikánt, a skatolt és pedig intensivebbül, mint bármelyik más dyspepticus állapotnál. Rendszeres sósavas therapia mellett az indikán reactio lassan gyengül vagy pedig egészen eltűnik a vizeletből. Ezen rendellenes fehérje bomlástermékek fölszívódásából következik az, hogy az anacid betegek gyakran szenvednek csalán- kiütésekben vagy más periodikusan fellépő exanthemákban. Idösiilt vagy recidiváló urtikária minden esetében kötelességünk a gyomor chemizmusának tanulmányozása. Több esetről tudok beszámolni, melyben achyliát találtam és a rendszeres sósavtherapia a bajt meggyógyította. Tünettani összeállításunkban feltűnő az, hogy éppen a gyomor részéről milyen kevés a szubjektív jel. Igazi gyomorzavarok— ról a betegek csak akkor panaszkodnak, ha az achylia, hogy úgy mondjuk, in statu nascendi van: azaz azon hurutos állapotok alatt, melyek folyamán az anaciditás lassan bekövetkezik. Befejezett, de jól kompenzált achylia eseteiben a betegek gyomor- panaszai nagyobb étrendi hibák elkerülése mellett rendkívül cser kélyek. Elég csodálatos, hogy ezen betegek étvágya néha általában nem szenved. A húsiszonyt többnyire csak rákos achyliák és vesebajosok achyliája mellett találjuk. Erősebb gyomordyspep- siás panaszokat: rosszullétet, émelygést, hányást akkor találunk
