Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)
Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Harmadik Osztály. Tetszhalál akadályoztatott lehelés miatt - Megfojtás
83 bokra zúzatott; és a’ gőg a’ gőgsíptól egészen elvált. 4) Morgagni és Valsalva állítják: hogy egy esetben a’ gőg repedezett-meg; de Mór- gagtii szerént ez csak idősebb és megcsontosodott gőgő embereknél tapasztalható, fiataloknál *s hajlékonyabb gőgueknél pedig soha sem. 5) egy hatvan évű magát felakasztotta férfiúnál a’ szakcsont’ nagyobb szarva vált-el annak testétől. 6) Cornelius bizonyítja: hogy a’ felsőbb ürös ér (vena cava superior) repedt-meg egy esetben. 7) Littré az agy’ alapján ’s annak gyomraiban, más esetben pedig a’ dobhártyán kivűl a’ fülüregben kiömlött vért talált. 8) Egy felakasztott gonosztévőt bonczolt Namii, kinek hoszszú öble (sinus longitudinalis) volt repedt. — Ezen egymástól oly különböző ritka adatokat csak azért hordtam-elő, mert külsőképen a’ kötél’ bevágásán kivűl többnyire semmit egyebet nem lehet tapasztalni; de ezeken kivűl még két nevezetes tüneményt akarok megemlíteni: a) hogy a’ halálnak ezen neménél a’ gőgsíj) ban és légcsövekben (bronchiae) vérrel kevert tajték gyülekezik öszve; b) a* vér itt is (ámbár kevesebbé állandóan, mint a’ vízbefulladtaknál) megtartja hig tulajdonságát. 11 §. A’ megfojtás vagy akasztás általi halál, ha az ismét feléiesztetteknek hitelt adhatni, nem kínzó; az eszmélet csak hamar elenyészik , az azt megelőző állapot pedig nem fájdalmas ; majd mindnyájan tapasztalnak azok közűi szemszikrázást, minekelőtte eszméletüket elvesztenék; mit az agynyomatása elősegít ugyan, de halált csak hoszszabbidő múlva lenne képes előhozni, ha ezen kimenetelt a’ te tsz-