Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)

Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Harmadik Osztály. Tetszhalál akadályoztatott lehelés miatt - Megfojtás

84

halál nem siettetné; azért is nem kételkedem egy sértés nélküli akasztás’ esetében a’ gőgsíp- metszés’ hathatósságáról.

12. §.

Feléledési esetek.

Régenten azt hitték: hogy a’ felakasztottnak nyakgerincze mindég eltöretik, ’s hogy ez lenne a’ következő' halálnak oka; azonban a’ nyakgerinczi kificzamítás, vagy eltörés nem oly könnyű dolog , mint némellyek hiszik; legalább a’ hóhér kéz által kivégeztettek közöl, kik bonczkés alá kerültek, nem mindegyiken lehet ily valamit tapasztalni. Florencz- ban a’ felakasztottak közül annyin jöttek ismét viszsza életre: hogy ezen halálnem eltil- tatott, és a’ nyakgerincz’ más mód által való megtöréséről gondoskodtak az elöljárók (a). Ezeknek testi alkatjokra nézve többnyire semmi rendetlenség nem jő elő; a’ kevés idő előtt derengésben volt testi nedvek, arra való képességűket még tovább is fentartják, ha a’le- helést gátló ok elháríttatik, és ez által a’ szív új ősz vehiízód ásókra ingereltetik. Frank két erős alkatú szökött újoncz katonákról tesz említést , kik katoni törvény szerént Straszburg- ban akasztófára ítéltettek; mintegy negyed óra múlva ezeknek még meleg testeik az ottani bonczoló intézetbe vitettek. Frank nehány fiatal tanúlótársaival azonnal a’ felélesztéshez fogott, az egyiknél dörzsölés által már odajutottak: hogy a’ megnyitott torkalatti vérérből ívképen folyna a’ vér; és valóban levegő be- fúvás által minden bizonnyal elérték volna czél(a) Haller: Element. Physiolog. T. III. Lib. VIII.

Seel. IV. 271.