Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)

Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Második Osztály. Lehelésre alkalmatlan levegő által okoztatott tetszhalál

55

vel a fojtólég ’s savító szorosan egybe lévén kötve, a’ lehelésre kártékonyán ható felesleges savító el nem választathatik; de ezen szesz még az idegrendszerre is különösen hat, melly erejének természetéről különbözőt hisznek íróink. — így Davy, ki azt legelőször lehelette-he, szédülést, gyomorrágást, felingerelt látó , halló , és mozgó tehetséget; mozgásra való hajlandóságot ; elevenséggel ’s vidámsággal kitűnő félrebeszélést tapasztalt tőle; azért is ő azt kéjszesz?iek OEBoitneqaé) nevezte. — Mit chili, és Pfajf ugyan azt, Proust, JVurzer, és Berzelius ellenben bódulást; voltak némellyek, kik semmi különöst nem vettek tőle észre; azonban ezen különbözést bizonyosan a szer készítés- módjának tulajdoníthatni; de mind e’ mellett, hogy az idegrendszerre munkálódik, azt már a’ reá következő ellentállhatatlan nevetés eléggé bizonyítja.

10. §.

Szénezettgyúlószesz ($ o f) í e tt tt) a f* fér ftoffgaé)*

Ezen szesznek , melly gyakran mocsárokból fejlik-ki, a’ szénő anyag nagyobb ; közép’ (melly az olajat képzi) vagy kisebb mennyiségére nézve háromféle nemét különbözteti k-meg a’ vegytanosok; azonban az életmű vezetrc nézve mind a’ háromnak egyenlő hatása van.

11. §.

Szénezett sav itat ($pí)ícn^ o p x í> $ a $).

Nem jő elő a’ természetben, de készíthetni azt; ez azon szesznem , melly az elégett szerekből kifejlő párát teszi. Jóllehet ezen szesznek száz része ötvenkét rész savítót tart magá-