Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)
Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Második Osztály. Lehelésre alkalmatlan levegő által okoztatott tetszhalál
56 ban, mégis a’ savítónak szélianyaggal i szorosabb egybeköttetésénél fogva lehelésre nem használható. — Az ártalmas szeszeknek egyike sem hat az emberekre oly gyakran halálosan mint ez. — Már Cavetidisch ’s utánna Pristley tapasztalák: hogy az égó' szénből kifejlődő pára úgy megfertőzted a’ gőzkörnyéki levegőt, hogy abban a* madarak nyugtalanokká lesznek ’s ne - hezen sziszegnek; egy perez után pedig tátott szájjal buknak-fel, míg végre csekély mozgás ’s keményebb szuszogás között két három perez múlva élni megszűnnek. — A’ négylábú állatok első pillantatban nyugottaknak látszanak ugyan benne, de csak hamar kívánnák magokat meg- szábadítani belőle, második perezben ingadoznak; és első végtagjainkban, de főkép’ mellö- kön rángatódzások jelennek-meg; szájok *s orruk kitáródnak, szemeik pedig fénylenek ’s megmerednek ; két három perez’ múltával oldalokra rogynak, rángatódzások ’s rekcszizo- mi görcsök között mintegy nyolez perez alatt elvesznek.— Carminati próbatételek által győz- te-meg magát arról, hogy oly állatok is életükkel adóznak, kiknek fejők szabadon hagyatott, és csak többi testök tétetett ezen gőznek ki. Az emberekben ezen szesz vérkészítési akadályoztatáson kivűl még az idegrendszert is bántja , azért is lesz nehézzé először a’ fej , azért éreztetik későbben nyomás a’ halánték’ tájon , szédülés, bódúlás, részegség, míg végre a’ látás ’s hallás is meghomályosodnak. — Nysten az edényrendszerbe tett fecskendezések után átaljános leverettetést ’s reszketést vett észre, az üteres vért barna színűnek találta; a’ többi tünetek pedig, és bonczolás által találtatott változások ollyanok voltak, minőket minden tetszhalálnál tapasztalhatni.
